Tavasszal a fenyőerdőkben rengeteg fenyőrügy terem, ami a fenyőfák friss, zsenge hajtása. Ez a termés azonban csak kicsi, friss állapotában gyűjthető, amíg még puha és világoszöld. A fenyőrügy íze citrusos, savanykás, enyhén gyantás, kesernyés ízjegyekkel.
A fenyőrügyet felhasználják a gasztronómiában, valamint a népi gyógyászatban is, itt már régóta alkalmazzák. Magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik, emellett található benne klorofill, karotinoidok és ásványi anyagok is, ezért nyersen a legértékesebb.
A népi gyógyászatban a fenyőrügyet immunerősítőként használják, főleg a hidegebb hónapokban. Segíti a légúti panaszok enyhítésében, mint a megfázás, köhögés és torokfájás. A fenyőrügyben olyan hatóanyagok is megtalálhatóak amelyek nyákoldóként működnek, így természetes köptetőként alkalmazható. Felhasználható teába keverve, szörpként hígítva, vagy akár limonádé és koktél ízesítője is lehet.
A fenyőrügyből készült szirupot az erdélyiek csodaitalaként tartják számon, amit nemcsak megfázás idején alkalmaznak, hanem az egész évben. A hidegen készített szirup ugyanis rendkívül értékes, mivel a rügyek hatóanyagai és illóolajai a szirupban maradnak. Azonban napjainkban a fenyőrügy fermentált változatait is előszeretettel alkalmazzák a gasztronómiában. Ehhez a fenyőrügyek zsenge hajtásait egy tiszta üvegbe kell helyezni, majd egy 2%-os sóoldattal felönteni. Ezt követően néhány hét alatt különleges, enyhén savanykás, komplex ízű fermentált készítményt kapunk.
Fontos, hogy csak biztonságos helyről gyűjtsük be
A friss, zsenge fenyőrügyek begyűjtéshez tiszta, forgalomtól távoli erdőket javasolt választani. A gyűjtése általában csak májusban és június elején lehetséges, amikor megjelennek az új hajtások. Fontos, hogy mértékkel szedjük a friss rügyeket, egy fáról csak keveset, több példányról arányosan gyűjtve. Azonban nem árt az óvatosság, ugyanis bizonyos fajok, mint például a tiszafa mérgezőek, ezért a biztos növényismeret nélkül ne álljunk neki terméseket gyűjteni.
