Első pillantásra könnyű elsétálni mellette. Tavasszal és nyáron zöld hajtásaival szinte beleolvad a kert többi növényébe, fehér virágai sem különösebben feltűnőek. Ősszel azonban teljesen megváltozik: élénk narancssárga, apró lampionokra emlékeztető burkok jelennek meg rajta, amelyek messziről magukra vonják a figyelmet.
A növény nem más, mint a lampionvirág (Physalis alkekengi), amelyet egyes kertekben terjedése miatt gyomként kezelnek, pedig megfelelő helyre ültetve különleges őszi dísznövény válhat belőle.
Régóta megtalálható az európai kertekben
A lampionvirág évelő dísznövény, amelynek eredeti elterjedési területe Ázsiához köthető, Európában azonban már nagyon régóta ismert.
A történeti források alapján évszázadokkal ezelőtt is termesztették kertekben. Nem újonnan divatba jött növényről van tehát szó, hanem egy régi kerti ismerősről, amely időről időre újra népszerűvé válik.
Ennek egyik oka, hogy viszonylag kevés gondozással is látványos őszi díszt ad.
Ősszel jelennek meg rajta a narancssárga „lampionok”
A lampionvirág igazi szépsége nyár végén kezd megmutatkozni. Augusztus végétől fokozatosan kialakulnak a termést körülölelő felfújt csészék.
Ezek eleinte zöldek, majd sárgás árnyalatúvá válnak, végül pedig élénk narancssárgára színeződnek. Formájuk miatt valóban úgy néznek ki, mintha apró papírlámpások lógnának a növény szárain.
A látvány általában szeptemberben és októberben a legszebb, ezért a lampionvirág remekül illik az őszi kert színeihez.
A látványos burok belsejében termés található
A narancssárga burok belsejében egy kisebb, gömbölyű bogyó fejlődik, amely első pillantásra egy apró paradicsomra emlékeztethet.
Itt azonban fontos különbséget tenni az egyes Physalis-fajok között. Nem szabad abból kiindulni, hogy minden lampionvirág termése ugyanúgy fogyasztható, csak azért, mert hasonló növények gyümölcseit az üzletekben és süteményeken is láthatjuk.
A kertekben dísznövényként tartott lampionvirágot ezért elsősorban dekorációs növényként érdemes kezelni, és ismeretlen eredetű termését nem célszerű elfogyasztani.
Van olyan Physalis, amelyet kifejezetten a terméséért termesztenek
A boltokban kapható, sütemények díszítésére is gyakran használt physalis általában más faj.
Ilyen például a perui földicseresznye (Physalis peruviana), amelynek érett termése ehető. Ízét gyakran édeskés-savanykásnak, enyhén trópusi jellegűnek írják le.
Mivel a különböző fajok külsőre hasonlíthatnak egymásra, fogyasztás előtt mindig fontos pontosan tudni, milyen növényről van szó.
Nem különösebben nehéz a gondozása
A lampionvirág egyik nagy előnye, hogy viszonylag igénytelen évelő. Általában 40-70 centiméter magasra nő, és napos vagy félárnyékos helyen is jól érezheti magát.
A humuszban gazdag, megfelelő nedvességet tartó talajt kedveli. A tartósan kiszáradó földet kevésbé szereti, ezért melegebb, csapadékmentes időszakban szükség lehet öntözésre.
A gondozása ebből a szempontból nem különösebben bonyolult: akkor érdemes vizet adni neki, amikor a talaj már kezd kiszáradni.
Van azonban egy tulajdonsága, ami miatt gyomnak nézhetik
A lampionvirág föld alatti tarackokkal meglehetősen erőteljesen képes terjedni. Ha jó helyre kerül, néhány év alatt az eredetileg neki szánt területnél jóval nagyobb részt foglalhat el.
Valószínűleg innen ered az is, hogy egyes kerttulajdonosok gyomként tekintenek rá.
Aki kordában szeretné tartani, annak érdemes olyan helyre ültetnie, ahol a terjedése nem okoz problémát. Akár nagyobb edényben vagy megfelelő gyökérkorlátozással is nevelhető.
Magról is nevelhető
Aki magvetéssel szeretné szaporítani, kora tavasszal kezdheti a nevelést. Márciusban vagy áprilisban a magokat cserepekbe, palántanevelő tálcába vagy kisebb beltéri palántázóba lehet vetni.
A csírázáshoz megfelelő nedvesség és kellemes hőmérséklet szükséges. A fiatal növényeket érdemes csak akkor végleges helyükre ültetni, amikor a komolyabb fagyveszély már elmúlt.
A kifejlett növény jóval ellenállóbb a hideggel szemben, mint a friss, zsenge palánták.
Őszi dekorációhoz is remekül használható
A lampionvirág egyik nagy előnye, hogy szépsége nem ér véget azzal, hogy levágjuk a kertben. A narancssárga burkok szárítva is sokáig megtartják jellegzetes formájukat és színüket, ezért népszerű alapanyagai az őszi dekorációknak.
Készülhet belőlük koszorú, asztaldísz vagy szárazvirág-kompozíció. Csipkebogyóval, száraz levelekkel és termésekkel kombinálva különösen jól mutatnak.
Még fényfüzér is készíthető belőle
A kiszárított lampionokból hangulatos őszi fényfüzér is készülhet. Ehhez a burkot óvatosan fel lehet nyitni, a belsejében található termést eltávolítani, majd a megmaradt narancssárga csészét egy apró LED-es fényforrás köré helyezni.
Biztonsági okból ehhez alacsony hőtermelésű LED-füzért érdemes használni, nem hagyományos, felmelegedő izzókat.
Így a kertben növő, nyáron szinte észrevétlen növényből őszre nemcsak látványos dísz, hanem természetes dekorációs alapanyag is válhat.
Nem biztos, hogy érdemes rögtön kigyomlálni
A lampionvirág valóban hajlamos a terjeszkedésre, ezért nem minden kertben ideális választás. Ha azonban megfelelő helyet kap és kordában tartjuk, ősszel olyan színeket hozhat a kertbe, amelyekkel kevés más évelő tud versenyezni.
Ha tehát egy ismeretlen növényen nyár végén apró, narancssárga lampionok jelennek meg, érdemes megnézni, mi nő valójában a kertben, mielőtt gyomként kihúznánk.
