A legtöbb háztartásban a tészta és a zöldségek főzővize a lefolyóban végezi. Azonban nem kellene, hogy így legyen ugyanis ezek a főzőlevek hasznos segítséget nyújthatnak a kertben. Attól függően, hogy milyen főzővízről van szó, milyen a hőmérséklete és pontosan hová öntjük, felhasználható enyhe tápanyagforrásként, vagy akár célzott gyomirtáshoz is.
Miután leszűrtük a tésztát vagy a megfőtt zöldségeket, a legtöbb esetben automatikusan a mosogatóba öntjük a visszamaradt vizet. Pedig ebben a folyadékban ásványi anyagok, keményítő is található ami a kertben igen hasznos tápanyagforrás a növényeknek.
Megfelelően használva támogathatjuk vele a növényeket, más esetekben pedig a nem kívánt gyomok eltávolításában lehet segítségünkre. A felhasználása három fontos tényezőn múlik: sós-e a víz, forró-e vagy már hideg, illetve tartalmaz-e keményítőt. Ugyanaz a fazék főzővíz tehát akár egyszerű házi növénytápláló öntözővízként, akár a terasz fugáiban megjelenő gyomok ellen is használható.
Hol, mikor és mire használható fel?
Mielőtt kivinnénk a főzővizet a kertbe és felhasználnánk, először azt kell megnézni, mi található a főzővízben. Ha sok sót, vagy fűszert tartalmaz, akkor növények öntözésére nem ajánlott használni. Ilyenkor legfeljebb olyan ásványi felületeken jöhet szóba, ahol nincsenek érzékeny növények. A zöldségek vagy tojások sótlan, tiszta főzővize viszont teljes lehűlés után bizonyos esetekben felhasználható a kertben.
Gyomírtáskor fontos a hőmérséklet
Amennyiben a gyomirtás a cél, a víznek nagyon forrónak kell lennie. A nagy hőhatás ugyanis károsítja a növényi szöveteket, és körülbelül 70 Celsius-fok felett már különösen erős lehet ez a hatás. Ezt követően a gyomnövényekre kell önteni, ügyelve arra, hogy ne fröccsenjen szét. Ha viszont növények öntözésére szeretnénk használni, mindig várjuk meg, amíg a főzővíz szobahőmérsékletűre hűl.
A sózatlan főzővíz öntözésre alkalmas
A lehűtött, sótlan főzővíz például sárgarépa, cukkini, spenót vagy burgonya főzése után nyugodtan felhasználható a veteményesben, balkonládákban vagy egyes szobanövények öntözéséhez is. A főzés során ugyanis egyes ásványi anyagok a vízbe kerülhetnek, ennek köszönhetően például a tojás főzővize kis mennyiségben kalciumot is tartalmaz.
A vizet közvetlenül a növény tövéhez érdemes önteni, lehetőleg olyan talajra, amely már eleve kissé nedves. Érdemes odafigyelni öntözéskor, hogy a levelekre ne jusson belőle, mert foltok maradhatnak rajtuk. Fontos azonban, hogy ezt csak kiegészítő öntözésként alkalmazzuk, tehát havonta egy ilyen alkalom általában bőven elegendő a növények számára.
Forró főzővízzel a terasz gyomjai ellen
A terasz burkolólapjai között, lépcsőkön vagy kavicsos járdákon megjelenő gyomok ellen a tészta, rizs vagy burgonya nagyon forró főzővize tökéletesen alkalmazható. Ezek a főzővizek általában keményítőt is tartalmaznak, és só is van bennük. A frissen leszűrt, még forró vizet vékony sugárban, célzottan közvetlenül a gyomnövényre kell önteni.
Ez főként a terasz fugáiban, kavicsos utakon vagy falak tövében lehet praktikus. Száraz időben az eredmény tartósabb lehet, mert az eső nem mossa el azonnal a hatást. A forró vizes módszer többféleképpen fejti ki hatását. A nagy hőmérséklet károsítja a gyom növényi szöveteit és gyökereit, míg a keményítős víz bevonatot képezhet a leveleken. Ha a víz sós is az még tovább fokozhatja a növényt károsító hatást.
Nem mindegy, hová öntjük
Semmiképpen sem ajánlott gyepre, virágágyásba vagy veteményesbe önteni, mert ezeket a növényeket károsíthatja, ha forró akkor méginkább. A túl sok só emellett ronthatja a talaj állapotát, és akár hónapokon át megnehezítheti a növények fejlődését. Éppen ezért sós főzővizet csak nagyon kis mennyiségben és kizárólag olyan helyen érdemes használni, ahol nem érintkezhet termőtalajjal.













