Ingrid Solberg tíz évig 18 fokon tartotta a házát. Pulóverben ült a nappaliban, és abban a hitben fizette a villanyszámlát, hogy ennél olcsóbban nem lehet kijönni. Aztán összehasonlította a számláját a szomszédéval, aki 21 fokon él, és rájött, hogy a szomszéd kevesebbet fizet. A történetet a norvég Houz.no lakberendezési oldalon írta meg. A magyarázat nem az, hogy a meleg olcsóbb. Hanem az, hogy a két ház és a két fűtés nagyon különbözött.
Mi volt a különbség?
Ingrid régi elektromos panelfűtőkkel fűtött, amelyek egy egység áramból nagyjából egy egység hőt adnak. A háza huzatos volt: a bejárati ajtó, a vékony ablakok, a csövek melletti rések és a padlásfeljáró mind engedte ki a meleget, a szellőzés pedig hővisszanyerés nélkül cserélte a levegőt.
A szomszédnál levegő-levegő hőszivattyú fűt, amely tavasszal és ősszel egy egység áramból három-négy egységnyi hőt állít elő. A szellőzőrendszere a távozó levegő hőjének 80-85 százalékát visszanyeri. A cikk egy szemléltető számítást is közöl: ha egy ház évente 10 ezer kilowattóra hőt igényel, panelfűtéssel ehhez ugyanennyi áram kell, egy hármas hatásfokú hőszivattyúval viszont nagyjából 3300 kilowattóra.
Vagyis a szomszéd három fokkal melegebben él, és mégis harmadannyi áramot használ a fűtésre.
Mennyit ér valójában egy fok?
Azért a fok sem mindegy. A német BUND környezetvédelmi szervezet és a hőmennyiségmérőket gyártó ista magyarországi tájékoztatója is azt írja, hogy minden egyes fok lejjebb vett szobahőmérséklet nagyjából 6 százalékkal csökkenti a fűtési energiát. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2022-es számítása szerint ha mindenki egy fokkal kevesebbre állítaná a fűtést, az ország éves gázfogyasztása 5,4 százalékkal csökkenne.
A spórolásnak tehát van értelme, csak sorrend kérdése, mire figyelünk előbb. Egy huzatos, rosszul szigetelt házban a 18 fok sem hozza azt a megtakarítást, amit egy rendben lévő házban egy kisebb fokcsökkentés.
A túl hideg lakás saját gondokat hoz
Ingrid házában a hideg miatt nőtt a páratartalom is. A hideg levegő kevesebb nedvességet tud megtartani, ezért a falakon, ablakoknál könnyebben lecsapódik a pára, és megjelenhet a penész. A Verbraucherzentrale német fogyasztóvédelmi szervezet azt javasolja, hogy a lakó- és hálószobák ne menjenek 16 fok alá, és a szobák között ne legyen öt foknál nagyobb különbség, mert a meleg, párás levegő a hidegebb szobákba vándorol, és ott csapódik le.
Az ista magyar ajánlása szerint a nappaliban 21, a hálószobában 18, a fürdőszobában 23 fok az ésszerű.
Mit nézz meg először?
Nem kell rögtön hőszivattyút venni. Ingrid története inkább azt mutatja, hol folyik el a pénz a legtöbb háznál: a réseken, az ajtók és ablakok körül, a padlásfeljárónál. Ezek tömítése filléres munka, és minden fűtési módnál számít.
Szerintünk ha csak egy dolgot csinálsz meg idén ősszel, az legyen a huzat megkeresése. Egy szeles napon egy égő füstölőt óvatosan végigvíve az ablakok, ajtók és csőátvezetések mentén pontosan látszik, hol hajlik el a füst. Ahol elhajlik, ott a meleged is kifelé megy.
Források: Houz.no, Verbraucherzentrale, ista
