Egyetlen szárcsomó. A Cornell Egyetem gyomkutatói szerint ennyiből is kifejlődhet 14 új gyöktörzs, összesen mintegy 140 méter hosszan. Ez a tarackbúza, és ebből érthető, miért nő vissza sűrűbben ott, ahol valaki lelkesen megkapálta.
A norvég Houz kertészeti magazinban Ingrid Solberg azt írja, hogy az ottani kertészek külön szót használnak az ilyen növényekre: rotugress, vagyis gyökérgyom. A cikk fő példája a kveke, ami magyarul a tarackbúza. A lényeg mindegyiknél ugyanaz: a föld alatt tartalékot raktároznak, és a feldarabolt gyökér minden darabjából új növény lehet.
Kik tartoznak ebbe a csapatba?
Itthon is jól ismert növényekről van szó. A legfontosabbak:
- tarackbúza, amely föld alatti gyöktörzsekkel terjed,
- apró szulák, amely a kerítésre, a paradicsomra, bármire felfut,
- mezei aszat (mezei acat), szúrós levelével és mélyre hatoló gyökerével,
- podagrafű, amely árnyékos ágyásokban képez szőnyeget,
- mezei zsurló, amelynek gyöktörzse akár méteres mélységben is futhat.
Hogy mennyire elterjedtek, azt az országos szántóföldi gyomfelvételezés is mutatja: az Agroforum összesítése szerint a mezei acat a 4., az apró szulák a 6., a tarackbúza a 9. helyen áll a leggyakoribb gyomok listáján.
Miért lesz több belőle a kapálástól?
Mert a kapa nem gyomlál, hanem darabol. Az Oregoni Állami Egyetem szerint az apró szulák már egy 5 centis gyökérdarabból is újrahajt. A brit Garden Organic hasonlót ír a mezei aszatról: az 5-6 centinél hosszabb gyökérdarabok új növényt hoznak. A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) ezért kifejezetten azt tanácsolja, hogy az ilyen gyomokkal fertőzött ágyást ne kapálják és ne rotálják.
A hazai szakirodalom ugyanígy látja. A biokutatas.hu összefoglalója szerint az éles irtókapa a tarackos gyomokat „nem irtja, hanem szaporítja”, a Lakáskultúra kertes rovata pedig egyenesen úgy fogalmaz: „A tarackot tilos kapálni!”
Miért most, ősszel?
Ősszel a növények a leveleikből a gyökerekbe vonják vissza a tápanyagot, hogy átteleljenek. Az Agroinform október 13-i cikke szerint ezért ilyenkor a legjobb az évelő gyomok elleni munka: amit most kiszedsz vagy kimerítesz, az tavasszal gyengébben indul. Néhány tennivaló:
- Ásó helyett ásóvillát használj. A villa fellazítja a földet, a gyökeret pedig egyben lehet kihúzni, nem vágja szét.
- A visszanövő hajtásokat a harmadik levél megjelenésekor vágd vissza újra és újra. Ilyenkor a növény még a tartalékaiból él, és minden új hajtás fogyasztja azt.
- Az ágyás szélén 15-20 centi mélyre leásott gyökérzár megfogja a szomszédból áttörő tarackot.
- Nagyobb, elhanyagolt területen az RHS a karton és rá 20 centi mulcs takarását javasolja, de ezt nem egy szezonra, hanem évekre kell tervezni.
- A kiszedett gyökereket ne tedd a komposztba, mert ott is kihajthatnak. Szárítsd ki teljesen, vagy vidd el a zöldhulladékkal.
Mi a helyzet a vegyszerrel?
A glifozát uniós engedélye 2033-ig érvényes, a kiskerti használatot azonban itthon szigorú szabályok kötik, ezeket a 43/2010. FVM rendelet és a NÉBIH előírásai rögzítik. A hatóság tájékoztatása szerint glifozátos szert csak olyan területen szabad kijuttatni, ahol nincs termesztett növény. Egy zöldségágyás közepén tehát nem megoldás, és a szulák, amely a paradicsomra csavarodik, úgysem permetezhető le úgy, hogy a paradicsom ne kapjon belőle.
A kézi munka lassabb, de két-három szezon kitartó villázással és visszavágással a legtöbb ágyás rendbe hozható. A gyökérgyomot nem lehet egyszer elintézni, csak folyamatosan kimeríteni.
via houz.no
