Ugyanaz az El Niño, két különböző tél. Norvégiában egy meteorológus hidegebb és havasabb évszakot vár, miközben az európai előrejelző központ modelljei Közép-Európára inkább enyhe, csapadékos telet mutatnak.
A norvég Klikk.no Isak Slettebøt, a StormGeo időjárási szolgáltató energiameteorológusát kérdezte. Ő úgy látja, a tél a normálisnál hidegebb lehet, főleg a vége felé, és több hó eshet, mint a tavalyi, hószegény télen. Hozzátette azt is, hogy még korai biztosat mondani, és a jelek nem egyértelműek.
Mire alapozza a norvég előrejelzés?
Slettebø több jelet sorolt fel. Az európai Copernicus-előrejelzés Skandináviára hideg késő telet mutat, januártól márciusig. Újévtől gyengülhet a sarki örvény, ami hideg levegőt engedhet délebbre. Az erős El Niño pedig szerinte gyakran jár együtt hideg novemberrel. Dél-Norvégiában a síkvidéki hóhoz az kell, hogy a ciklonok az országtól délre vonuljanak.
Erik Kolstad klímakutató egy fontos részletre is felhívta a figyelmet. Az évszakos térképek az 1993 és 2016 közötti időszakhoz viszonyítanak, ami jóval hidegebb volt a mostani teleknél. Ha az utolsó tíz évhez mérnék, Norvégia a hideg zónába esne. Összegzése szerint sok a bizonytalanság, de a hideg tél most kis előnyben van.
Mit mutatnak a modellek Közép-Európára?
Mást. Az amerikai NOAA október 8-i elemzése szerint erős El Niño zajlik, a Csendes-óceán kulcsterületén a vízhőmérséklet 2,1 fokkal haladja meg az átlagot, és 83 százalék fölött van az esélye, hogy jövő tavaszig erős vagy nagyon erős marad. A Copernicus október 10-i évszakos előrejelzése Európa nagy részére átlag feletti hőmérsékletet és csapadékot jelez, a jel éppen Skandináviában a leggyengébb.
A HungaroMet ősszel egy megyei lapnak úgy nyilatkozott, hogy a tél „az átlagosnál enyhébb és kissé csapadékosabb lehet, ezt azonban semmiképpen sem szabad készpénznek venni”. A meteorológiai szolgálat azt is hangsúlyozta, hogy leegyszerűsítés El Niño esetén automatikusan enyhe telet várni, mert a jelenség Európára csak közvetetten hat. Rövid, erős hidegbetörések és havazás enyhe tél mellett is előfordulhatnak.
Mennyire lehet bízni ezekben?
Csak óvatosan. A HungaroMet maga is úgy fogalmazott, hogy az évszakos előrejelzések megbízhatósága korlátozott, és saját példát is hozott: egy alkalommal plusz 2 fokos havi középhőmérsékletet jeleztek előre, a valóság mínusz 2 fok lett. Az európai telet leginkább meghatározó légköri mintázatot, az észak-atlanti oszcillációt a modellek hónapokkal előre nehezen tudják eltalálni. A konkrét hideg napokat ezért a rövid távú előrejelzések mutatják meg, nem az októberi térképek. A fehér karácsony esélyeiről korábban részletesen írtunk.
Hogyan változtak a teleink?
A hazai mérések egyértelműek. A HungaroMet idén januárban közölt adatai szerint 1980 óta országos átlagban 11 nappal csökkent a havas napok száma, ma átlagosan 21 ilyen nap van egy évben. Budapesten még nagyobb a változás: a reggeli hótakarós napok száma 42 nappal lett kevesebb a vizsgált időszakban. 2020-ban egyetlen ilyen nap sem volt a fővárosban, 2025-ben egy.
A budapesti rekord hóvastagság 52 centi volt 1996-ban. Az évi legnagyobb hóvastagság a fővárosban átlagosan 22,4 centi, és ez az érték 1980 óta 21 centivel csökkent. A HungaroMet hosszú távú összesítése szerint 1901 óta a fagyos napok száma is jelentősen csökkent, a téli hőmérséklet emelkedése pedig a nyári után a második legnagyobb az évszakok közül.
A norvég hideg tél tehát nem jelent automatikusan havas telet nálunk. Ha egy hideg késő tél kialakul Észak-Európában, annak hatása leginkább egy-egy hidegbetörésben érkezhet meg hozzánk.
Forrás: klikk.no
