Amikor már hűvösek a reggelek, akkor a legtöbb lakásban beindul a fűtés. Azonban sok esetben amikor végighúzod a kezed a nappali radiátorán, észreveszed, hogy valami nem stimmel, hiszen a felső része kimondottan meleg, lejjebb viszont egyre hűvösebb, az alsó részén viszont teljesen hideg. A legtöbben ilyenkor előveszik a légtelenítő kulcsot, pedig ez a tünet éppen nem a levegőre utal. Amikor a teteje meleg és az alja hideg, a fűtésszerelők tapasztalata szerint többnyire iszapot jelez.
Honnan kerülhet iszap a radiátorba?
A fűtési rendszerben évekig ugyanaz a víz kering, és ez idő alatt kioldja a fémet a csövekből, a radiátorokból, amiből iszap keletkezik.Ennek az iszapnak a nagy része magnetit, egy fekete, sűrű, mágneses vas-oxid. Mellette rozsda, vízkő, néha a szereléskor bent maradt tömítőanyag is lehet benne. Mivel nehezebb a víznél, leülepszik ott, ahol lassabban áramlik a víz, vagyis a radiátorok alján. Az alsó bordák között így egyre kevesebb meleg víz tud átfolyni.
A Bosch műszaki szakembere, elég egyszerűen fogalmazta meg ezt, szerinte ugyanis ha egy radiátor alul hidegebb, akkor a benne lévő víz szennyezett. Hőkamerával nézve ez jól látszik. Egy jó radiátor felülete teljes fűtésnél nagyjából egyenletesen 55-60 fokos, az iszapos példányok alsó része ennél akár 22 fokkal is hidegebb lehet.
Mi alapján dönti el a szerelő, mi a baj?
- Ha hideg a teteje, meleg az alja: levegő van benne, jöhet a légtelenítés.
- Meleg a teteje, hideg az alja: valószínűleg iszap.
- Az egész radiátor hideg, a többi rendesen fűt: gyakran a termosztatikus szelep tűje ragadt be.
- Csak egy kis folt meleg rajta: valami nagyon szűkíti az átfolyást.
- Több radiátornak is hideg az alja: ez már az egész rendszer állapotáról árulkodik.
Orvosolható ez a probléma?
Részben igen, és az is csak kis léptékben, ha egyetlen radiátor érintett, akkor javasolt csak azt az egyet leválasztani és kimosni. Ehhez el kell zárni a radiátor két szelepét, leengedni belőle a vizet, levenni a falról, és kint, például slaggal kiöblíteni. Ez sok víz, súly és kosz, ráadásul ha valamelyik csatlakozás utána nem zár rendesen, beázást is okozhat.
A teljes rendszer átmosását azonban szakemberre kell már bízni, ugyanis magunknak ez házilag kivitelezhetetlen házilag. A szerelők ma többnyire gépi átmosást végeznek tisztítószerrel, közben egyenként átrázzák a radiátorokat, a végén pedig korróziógátló adalékot töltenek a rendszerbe. Egy átlagos lakásnál ez nagyjából két óra.
Ha viszont nálad a radiátor teteje marad hideg, akkor tényleg a levegő a gond, és ilyenkor az sem mindegy, melyik radiátorral kezded a légtelenítést.
Mennyibe kerül mindez?
Az ára ennek az eljárásnak elég nagy sávban mozog, egy hazai oldal idei nettó árai szerint a gépi átmosás vegyszerrel és adalékkal egy-hat radiátornál 51-66 ezer, hét-tíz radiátornál 79-96 ezer forint. Egy 70 négyzetméteres lakásnál 90-120 ezer, egy családi háznál 85-160 ezer forinttal lehet számolni. Budapesten és sürgős munkánál ennél többet kérhetnek. Ehhez jöhet még egy mágneses iszapleválasztó, ha a rendszerben még nincs. Ez a kazán elé kerül, és a keringő vízből folyamatosan kiszedi a magnetitet. Beszereléssel együtt 25-55 ezer forintot tesz hozzá a számlához.
Átmosást nagyjából ötévente javasolnak, és lehetőleg nem a fűtési szezonban, hanem tavasszal vagy nyáron. Ha most, ősszel veszed észre a hideg radiátoraljakat, egy-egy radiátor kimosása átmenetileg segíthet, a teljes rendszer viszont jobb tavasszal rendbe tenni, amikor néhány napig nem hiányzik a fűtés.
Források: worcester-bosch.co.uk, homebuilding.co.uk, test-meter.co.uk
