1977 októberében az Iowa állambeli Amesben, több ezer kilométerre a legközelebbi tengertől, gleccserjéggel hűtötték az italokat egy tudományos konferencián. A jég Alaszkából érkezett, az útját egy szaúdi herceg fizette. A történet most újra bejárta az európai sajtót, a részleteket az alaszkai Anchorage Daily News idei, korabeli forrásokra épülő összefoglalójából és más beszámolókból néztük meg.
Ki volt a herceg, és mit akart?
Mohammed bin Fejszál Al Szaúd Fejszál király legidősebb fia volt, és az 1960-as évektől ő építette fel Szaúd-Arábia tengervíz-sótalanítási programját. 1974-ben a sótalanító állami vállalat élére került, 1977 júliusában lemondott. Ezután alapította meg az Iceberg Transport International nevű céget, azzal a céllal, hogy az Antarktiszról jéghegyeket vontassanak az Arab-félszigetre.
Az ötlet mérete ma is meghökkentő. A herceg 1975-ös elképzelése egy 85 millió tonnás antarktiszi jéghegyről szólt, amelyet nagyjából 8000 kilométeren át vontattak volna, 90 millió dolláros költséggel. A Foreign Policy egy későbbi összefoglalója 100 millió tonnás jéghegyről írt, amelyet vitorlavászonba és műanyagba csomagoltak volna az olvadás ellen.
Hogyan jutott a jég Iowába?
Az Iowa Állami Egyetem 1977. október 2-án nyitotta meg az első nemzetközi jéghegy-hasznosítási konferenciát, a költségek felét a herceg állta. Bemutatónak egy darab valódi gleccserjég kellett. Szeptember 30-án búvárok hálóba tekertek egy jégtömböt az alaszkai Portage-tavon, ahová a Portage-gleccserről válnak le darabok. Helikopter vitte Anchorage repülőterére, onnan menetrend szerinti géppel repült Minneapolisba, végül hűtőkocsi szállította Amesbe, ahol az egyetemi diákközpont hűtőkamrájába került.
A legtöbb mai cikk két tonnát ír, az alaszkai lap összefoglalója viszont nagyjából 2500 fontot, vagyis alig több mint egy tonnát említ. Jéghegynek a sajtó nevezte, a konferencián tárgyalt óriásokhoz képest apró darab volt. A szállítást eleinte 3000 dollárra becsülték, végül körülbelül 7500 dollárba került, ezt is a herceg fizette.
A sorsa egyszerű lett. Feldarabolták, a kisebb darabok a résztvevők italaiba kerültek, a nagyobbak puncsos tálakba. Azért esett a választás a Portage-tóra, mert a jege édesvízből van, így nem sós az íze. Néhány helybéli haza is vitt belőle egy darabot.
Miért nem lett belőle semmi?
A herceg a konferencián azt mondta, három-öt éven belül vontat jéghegyet, és hozzátette, hogy ehhez még az egész világot meg kell győznie. A korabeli megvalósíthatósági vizsgálat arra jutott, hogy egy jéghegy nem éli túl az Egyenlítőn való átkelést.
Az ötlet azóta többször visszatért. A herceg egyik mérnöke, Georges Mougin 2011-ben számítógépes szimulációt mutatott be, amelyben egy 7 millió tonnás grönlandi jéghegyet egyetlen erős vontatóhajó nagyjából 140 nap alatt vitt el a Kanári-szigetekig. A költséget 8 millió euróra, mai árfolyamon nagyjából 2,9 milliárd forintra becsülték, a víz 35 ezer ember éves szükségletét fedezné. 2019-ben egy emírségekbeli üzletember, Abdulla Alshehi jelentette be, hogy az Antarktiszról Fudzsejra partjaihoz vontat egy jéghegyet. Saját becslése szerint az út tíz hónapig tartana, és a jég akár 30 százaléka elolvadna közben.
Egyik terv sem valósult meg. Az Anchorage Daily News összefoglalója szerint 2026-ig egyetlen jéghegyet sem vontattak el ivóvíznek. Az iowai konferencia italaiban elolvadt egy tonna alaszkai jég maradt a terv egyetlen kézzelfogható eredménye.
Források: adn.com, foreignpolicy.com, livescience.com, africanews.com
