A szomszédomnak van egy kaktusza ami mindig virágba borul, az enyém azonban csak szépen nő, fejlődik de virágot még sosem hozott. Utána néztem miért lehet ez, és azt írták, hogy a legtöbb esetben ilyenkor nem a fajjal van baj, hanem a téllel. Ugyanis ha a növény nem kapta meg azt a hűvös, száraz pihenőt, amit a sivatagban minden évben megkap, akkor hiába várjuk, hogy csodás virágokkal örvendeztessen meg bennünket.
A Nebraskai Egyetem kertészeti szaktanácsadása is arról szól, hogy a kaktusznak hűvös, száraz nyugalmi időszakon kell átmennie ahhoz, hogy virágot fejlesszen, enélkül általában nem virágzik, csak zöld marad. A nyári kiköltöztetés és a téli bent tartás így nem csak a fagy elkerüléséről szól, hanem a következő tavaszi virágokról is.
Mikor kell bevinni a kaktuszt?
A legtöbb cserepes kaktusz a fagyot egyáltalán nem bírja, emiatt áttelelő helyre van szüksége, amelynek egész télen fagypont felett kell maradnia. Magyarországon az első őszi fagyok jellemzően október végén, novemberben érkeznek, így a kint tartott kaktuszokat ilyenkor, az éjszakai hőmérséklet lehűlésével egy időben javasolt bevinni. Alkalmas ehhez egy hűvös előszoba, üvegház, vagy garázs is.
Hűvös legyen, de sötét ne
A téli pihenőhöz a prágai Károly Egyetem botanikus kertje azt mondja , hogy a fajonként eltérő ideális téli hőmérséklet többnyire 10 fok körül van. Jó hely lehet egy fűtetlen, de fagymentes lépcsőház ablaka, egy hideg veranda vagy egy ritkán fűtött szoba ablakpárkánya is megfelelő. A fény ilyenkor sem mellékes, hiszen a virágzáshoz egész évben a lehető legtöbb fényre van szüksége a kaktusznak. A meleg nappali szobában, radiátor fölött telelő kaktusz pont az ellenkezőjét kapja: meleget és kevés fényt, ettől megnyúlik, sápadt hajtásokat hoz, virágot pedig hiába is várjuk, nem fog hozni.
A téli öntözés is visszafogottan javasolt
A kaktuszok nem szeretik a nedvességet, de főleg télen kerüljük, hiszen a túlöntözéstől rothadni kezdenek. A nyugalmi időszak náluk novembertől március elejéig tart, ilyenkor alig vagy egyáltalán ne kapjanak vizet, legfeljebb annyit, hogy ne töpörödjenek össze. Tápoldatra sincs télen szüksége.
A legnagyobb veszély a kaktuszra nézve, a hideg és a víz együttese. Az RHS a kaktuszok rothadásos betegségeit a helytelen vízadagolásnak és a hidegnek tulajdonítja, a hűvös, nedves föld tehát pont a legrosszabb kombináció. Tavasszal, amikor a növény újra növekedni kezd, fokozatosan lehet visszatérni a rendszeres öntözéshez, mindig csak akkor, ha a föld felszíne már száraz.
Amelyik kaktusz kint maradhat
Van néhány kaktusz, amely a magyar telet is kibírja a kertben, ilyen például az észak-amerikai medvetalpkaktusz (Opuntia) , amely nagyjából mínusz 20-25 fokig tűrik a hideget, és Magyarországon már több mint 60 helyen vadon is megtelepedtek. A kertben az ilyen téltűrő kaktuszt nem a hideg öli meg, hanem a téli vizesség. Emiatt javasolt a medvetalpkaktuszt esőtől védett helyre, fal tövébe vagy eresz alá tenni, laza, gyorsan száradó talajba, és megjegyzi, hogy a kissé kiszáradt növény jobban bírja a fagyot.
A karácsonyi kaktusz teljesen más
A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) neve ellenére nem sivatagi növény. Az RHS leírása szerint trópusi esőerdőkből származik, ahol szórt fényben, meleg, párás levegőben nő, ezért erős napra sem tesszük, és teljesen kiszáradni sem hagyjuk. Bimbóhoz nála is pihenő kell, de másképp: szeptember közepétől a bimbók megjelenéséig 12-15 fokos, kicsit szárazabb időszak és a rövidülő nappalok indítják a virágzást, közben a földje felső pár centije száradhat ki, nem az egész. Ha a bimbók megjelentek, visszakerülhet a megszokott 18-20 fokos helyére. Hogy mit rontanak el vele a legtöbben ilyenkor, arról a karácsonyi kaktusz őszi gondozásáról szóló cikkünkben írtunk.
A sivatagi kaktusz tehát télen szinte semmit nem kér, csak hűvöset, fényt és békét. A karácsonyi kaktusz viszont épp ilyenkor, a virágzás idején vár figyelmet és rendszeres, mérsékelt vizet.
Források: rhs.org.uk, unl.edu, telex.hu, rhs.org.uk
