A tűzifa ára télről télre téma a háztartásokban, arról viszont kevesebb szó esik, hogy a megvett fa mennyi vizet tartalmaz. Pedig ez dönti el, hogy egy mázsa fából mennyi meleg lesz a szobában, és mennyi lerakódás a kéményben.
A frissen kitermelt, úgynevezett élőnedves fa tömegének nagyjából a fele víz. Ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tűzifavásárlóknak szóló tájékoztatója írja. A kályhában ezt a vizet először el kell párologtatni, és az erre fordított energia már nem a lakást fűti.
A számok egymás mellett
Néhány adat hatósági és kutatói forrásokból, hogy lásd, mekkora a különbség:
- Élőnedves fa: kb. 50 százalék víz. Az akác kivétel, frissen is csak 35-45 százalék.
- Légszáraz fa: 20 százalék alatti nedvesség. Ezt a határt a Baranya Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kéménytűz-megelőzési kiadványa és a brit kormány szakmai útmutatója egyaránt megadja.
- Fűtőérték-veszteség: a NÉBIH számítása alapján minden 10 százaléknyi többletnedvesség 9 százalékkal csökkenti a fűtőértéket.
- Légszáraz tölgy és bükk fűtőértéke a NÉBIH táblázatában kilogrammonként kb. 4,2 kWh, a cseré 4,6 kWh.
- A brit Forest Research összefoglalója alapján a jól kiszárított hasáb fűtőértéke nagyjából kétszerese a frissen vágott fáénak.
- A WWF Magyarország anyaga szerint a nedves fa égetésekor 3-4-szer több szálló por és 3-9-szer több rákkeltő szerves vegyület kerül a levegőbe.
A NÉBIH tájékoztatója azt is kiszámolja, hogy száraz fával akár 30 százalékot is megspórolhatsz. Ha tehát valaki olcsóbban veszi a nedves fát, az árkülönbség könnyen elfogy a kályhában.
Rövidebben fogalmazva: a víz nem ég.
Miért éppen másfél-két év?
Erre nincs egyetlen, minden fára igaz szám, és a források sem írnak egyformát. A Baranya megyei kéménytűz-megelőzési kiadvány hasítva, fedett, szellős helyen 1,5-2 év tárolást ír. A NÉBIH szerint egy-másfél év szakszerű szárítás után éri el a fa a 15-18 százalékos víztartalmat. A WWF magyar anyaga úgy fogalmaz, hogy a legtöbb fafaj felhasítva, esőtől védve egy év alatt kiszárad, hasítatlanul vagy rossz tárolással inkább két évbe telik.
A fafaj is számít. A sűrű tölgy kanadai fatüzelési szakoldalak tapasztalata szerint is lassan szárad, a Marylandi Egyetem kísérletében pedig a hasítatlan hikorirönkök egy év után is 30 százalék fölött maradtak, míg a felhasogatott darabok hat hónap alatt elérték a 20 százalékot. Puhafára (fenyő, nyár) a felhasznált hatósági források nem adnak külön időt, csak annyit, hogy kisebb a sűrűsége, gyorsabban ég el, és kevesebb hőt ad azonos méretű hasábból.
A két év tehát biztonsági ráhagyás. Akkor kell ennyi, ha a fát egészben hagyod, vagy árnyékos, nyirkos helyen áll. Egy magyar nyár viszont sokat segít: ha tavasszal felhasogatod és jól szellőző rakásba teszed, a nyári meleg elvégzi a munka nagy részét.
Egy fontos kiegészítés: a NÉBIH arra figyelmeztet, hogy a légszáraz fa nedvessége ősszel, a párás időben 20 százalék fölé emelkedhet. Ezért a tárolás helye legalább annyira számít, mint az idő.
Mi történik a kéményben?
A nedves fa tökéletlenül ég, füstöl, és a füstgázban sok a vízgőz. A baranyai tűzmegelőzési kiadvány leírja, hogy ez a gőz a kémény hideg falán lecsapódik, a korommal és kátránnyal együtt átszivároghat a falazaton, és a lakásban barnás, bűzös foltokat okozhat. A kémény belső falára rakódott kátrány megfelelő hőmérsékleten meg is gyulladhat, ebből lesz a kéménytűz. A tüzelőberendezést csak kéményseprő által megvizsgált kéménnyel szabad használni, és a lerakódás kiégetését is a kéményseprőre kell bízni.
Így ismered fel a száraz fát
A legbiztosabb egy nedvességmérő, ami barkácsboltban olcsón beszerezhető. A New Hampshire-i Egyetem útmutatója alapján így használd:
- Hasíts ketté egy hasábot.
- A mérő tüskéit a frissen hasított felületbe nyomd, ne a külső, kiszáradt héjba.
- Mérj több darabot a rakás különböző pontjairól.
- Ha az érték 20 százalék alatt van, a fa tüzelhető.
Mérő nélkül is van néhány árulkodó jel:
- A hasábok végén mély, sugárirányú repedések futnak.
- A kéreg lazán, könnyen leválik.
- Két darabot összeütve a száraz fa csengő hangot ad, a nedves tompán koppan.
- Azonos fajtájú és méretű darabok közül a nedves érezhetően nehezebb, a száraz többnyire világosabb színű.
- Égéskor a nedves fa nehezen kap lángra, sokat füstöl, és bekormozza a kályha üvegét.
Vásárláskor kérdezd meg, mikor vágták és hasították a fát. A NÉBIH tájékoztatója szerint a korábbi szabályozás még 38 százalékos átlagos nettó nedvességet is megengedett tűzifánál, így a “száraz” szó önmagában nem garancia. Ha nem bízol a szállítmányban, tedd félre egy évre, és a kályhába a tavalyi rakás kerüljön.
Források: portal.nebih.gov.hu, baranya.katasztrofavedelem.hu, forestresearch.gov.uk, extension.unh.edu
