Lemosod, lefested, tavaszra eltűnik, novemberben pedig ugyanott jelenik meg újra: egy szürke, pöttyös folt a fürdőszoba mennyezetén, többnyire a sarokban vagy éppen az elszívó körül. A norvég Houz.no lakberendezési oldal vízszerelőkre hivatkozva írja, hogy ilyenkor sokszor nem a fürdőszoba levegőjével, hanem az elszívó csövével van gond.
Mi köze a csőnek a penészhez?
A fürdőszobai elszívó a meleg, párás levegőt egy csövön keresztül vezeti ki, ami sok házban a padláson, a födém fölött vagy egy hideg falban fut. Télen ez a cső hideg. Amikor a meleg pára belekerül, lehűl, és a víz a cső belső falán kicsapódik. Egy része visszacsorog, egy része a cső körüli födémet és a mennyezetet hűti, és ott, a hideg felületen újabb pára csapódik le. A penésznek ennyi elég.
Az amerikai lakásszakértők szövetsége, az InterNACHI is ezt a jelenséget írja le: a szigeteletlen elszívócsőben a pára a belső felületen lecsapódik, ami tönkreteheti a csövet, és penészt okozhat. Az amerikai energiaügyi minisztérium épületenergetikai útmutatója egyetlen mondattal intézi el: a lecsapódás csökkentéséhez a csövet szigetelni kell.
Mit csinálnak a szerelők?
A norvég cikk szerint a megoldás az, hogy a csövet ott, ahol hideg térben fut, ásványgyapottal vagy csőhéjszigeteléssel körbetekerik, a toldásokat páratömör ragasztószalaggal lezárják, és ellenőrzik, hogy ahol a cső átmegy a párazáró rétegen, ott se maradjon rés. Megnézik azt is, hogy a kivezetés vége, a tetőn vagy a falon lévő rács szabadon mozog-e, nincs-e eltömődve.
Utána jön a használat. A Houz.no 20-40 perces utánfutást javasol zuhanyzás után, vagy páratartalom-érzékelős ventilátort, ami magától indul, ha párás a levegő. Egy angliai önkormányzat penészről szóló tájékoztatója 20 percet ír, az amerikai energiaügyi minisztérium még szigorúbb, ő egy órát javasol.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal szerint a lakásban a páratartalom maradjon 60 százalék alatt, ideálisan 30 és 50 százalék között. Egy olcsó páramérővel a fürdőszobában ez könnyen ellenőrizhető.
És a panellakásokban?
Itthon a helyzet sokszor más. A legtöbb panellakás ablaktalan fürdőszobájában nincs saját kivezetés, hanem egy közös, gravitációs szellőzőaknába csatlakozik a rács. Az Ezermester magazin arra figyelmeztet, hogy a régi, rosszul záró ablakok cseréje után ez a szellőzés sokszor működésképtelenné válik, mert nem jut be elég friss levegő. Az évek alatt az aknák el is tömődhetnek.
Gyakori hiba az is, hogy valaki saját ventilátort köt be a közös aknába. Az Ezermester szerint ilyenkor a kifújt levegő könnyen átkerül a szomszédokhoz, a rossz légcsere pedig párásodáshoz és penészedéshez vezet. Társasházban ezért előbb a közös képviselővel kell egyeztetni, mielőtt bárki a szellőzőhöz nyúl.
Mennyibe kerül?
Egy hazai szakiközvetítő oldal budapesti árai szerint egy egyszerű fali elszívó felszerelése 16-26 ezer forint, egy páratartalom-érzékelős ventilátoré 28-45 ezer forint, a készülékkel együtt nagyjából 30-50 ezer forinttal lehet számolni. Egy egyszerű 10 centis ventilátor 4-5 ezer forinttól kapható, időzítős, páraérzékelős változata 20 ezer forint fölött.
A cső szigetelése családi háznál, ahol a padlás hozzáférhető, sokszor házilag is megoldható. Ha a penész a szigetelés és a rendszeres szellőztetés után sem tűnik el, a falban vagy a födémben lehet más ok, ezt már szakembernek kell megnéznie.
Forrás: houz.no
