Ausztrália korántsem áll mozdulatlanul a térképen. A kontinens évente körülbelül 7 centiméterrel halad észak-északkelet felé, amivel a Föld leggyorsabban mozgó kontinentális szárazföldje. A mozgás már ma is érezteti geológiai hatását Délkelet-Ázsia térségében, több százmillió év múlva pedig akár egy új szuperkontinens kialakulásában is szerepet játszhat. – írja a Worldenergynews
Elsőre évi hét centiméter jelentéktelennek tűnhet. Geológiai időskálán azonban egészen más a helyzet: ha egy kontinens évmilliókon keresztül mozog, végül több száz vagy több ezer kilométerrel is arrébb kerülhet, na Ausztráliával pontosan ez történik.
Ausztrália évente körülbelül 7 centiméterrel kerül arrébb
A tektonikus lemezek nem egyforma sebességgel mozognak. Vannak területek, ahol az éves elmozdulás az egy centimétert sem éri el, míg egyes gyors óceáni lemezek évente több mint 10 centimétert is haladhatnak.
Ausztrália különlegessége, hogy a kontinentális szárazföldek között számít rendkívül gyorsnak. Mérések szerint évente nagyjából 7 centiméterrel halad észak-északkelet felé.
Ez naponta mindössze körülbelül 0,19 milliméteres elmozdulást jelent, amit természetesen senki nem érezhet a saját lába alatt. A műholdas helymeghatározó rendszerek azonban hosszabb idő alatt már pontosan képesek kimutatni a változást.
Még Ausztrália koordinátáit is módosítani kellett
A kontinens mozgása nem pusztán geológiai érdekesség. Olyan gyors, hogy a modern helymeghatározásnál már gyakorlati problémát is jelentett.
Ausztrália korábbi koordináta-rendszere az ország 1994-es helyzetén alapult. Csakhogy miközben a kontinens tovább vándorolt, a hivatalos koordináták változatlanok maradtak.
2020-ra a régi rendszer és a korszerű globális referencia között körülbelül 1,8 méteres eltérés alakult ki. Ez már komoly problémát jelenthetett a centiméteres pontosságú műholdas rendszereknél, például földmérés, precíziós mezőgazdaság vagy gépek navigációja során. Ausztrália ezért bevezette a GDA2020 nevű új referencia-rendszert.
Ausztrália már most „ütközik” Délkelet-Ázsiával
Nem kell több százmillió évet várni arra, hogy a kontinens északi mozgásának következményei legyenek.
A tektonikus ütközési zóna már jelenleg is aktív. A Jáva-ároknál az Ausztrál-lemez óceáni része a Szunda térsége alá bukik, míg Timor, a Banda-ív és Új-Guinea környékén ennél is összetettebb folyamatok zajlanak.
Az ilyen lemezmozgások többek között földrengéseket, vetődéseket és hegységképződést okozhatnak, illetve a vulkáni aktivitást is befolyásolhatják. – írja a Worldenergynews
Nem úgy kell tehát elképzelni, mintha Ausztrália egy hatalmas, merev tömbként egyszer csak nekiütközne Ázsiának. A valóságban több lemez és mikrolemez rendkívül összetett kölcsönhatásáról van szó.
Ausztrália egykor az Antarktiszhoz tartozott
A kontinensek jelenlegi elhelyezkedése csak egy pillanatfelvétel a Föld történetében.
Ausztrália és az Antarktisz egykor a Gondwana nevű ősi szuperkontinens részeként kapcsolódott egymáshoz. A két kontinens később fokozatosan eltávolodott, Ausztrália északi irányú mozgása pedig nagyjából 45 millió évvel ezelőtt gyorsult fel jelentősen.
Ez egyben arra is figyelmezteti a kutatókat, hogy Ausztrália jelenlegi évi 7 centiméteres sebességével nem lehet egyszerűen kiszámolni, hol lesz 200 vagy 300 millió év múlva.
A tektonikus lemezek mozgásának iránya és sebessége ugyanis folyamatosan változhat.
200–300 millió év múlva létrejöhet egy új szuperkontinens
A Föld történetében többször előfordult, hogy a kontinensek hatalmas szuperkontinensekké egyesültek, majd később ismét szétszakadtak. A legismertebb ilyen szárazföld a Pangea volt.
Egy 2022-ben publikált geodinamikai modellezés szerint az egyik lehetséges jövőbeli forgatókönyv egy Amasia nevű szuperkontinens létrejötte.
Ebben a modellben a Csendes-óceán fokozatosan bezárulna, Ausztrália pedig előbb az egyre nagyobb ázsiai szárazföldhöz kapcsolódna, majd más kontinensek is csatlakoznának hozzá. A folyamat nagyjából 200–300 millió év múlva vezethetne az új szuperkontinens kialakulásához.
Ez azonban nem jóslat
Fontos különbség, hogy a tudósok nem állítják biztosan: 250 millió év múlva pontosan így fog kinézni a Föld.
Ilyen hosszú idő alatt új szubdukciós zónák jelenhetnek meg, kontinensek ütközhetnek össze, óceánok záródhatnak be, a lemezek pedig teljesen más irányba indulhatnak.
Amasia ezért egy tudományosan modellezett lehetőség, nem pedig a jövő pontos térképe. Más modellek egészen más szuperkontinenseket – például Pangea Proximát vagy Novopangeát – valószínűsítenek.
Évi 7 centiméterből idővel óriási távolság lesz
A lényeg azonban már a ma rendelkezésre álló mérésekből is jól látható.
Ha pusztán matematikailag számolunk, évi 7 centiméter egymillió év alatt 70 kilométert, tízmillió év alatt pedig 700 kilométert jelentene. A valóságban a sebesség és az irány természetesen változni fog, de ezek a számok jól érzékeltetik a lemeztektonika erejét.
Ausztrália tehát szemmel láthatatlanul, de folyamatosan vándorol. Ami emberi időléptékben évente mindössze néhány centiméter, az geológiai időben óceánokat zárhat be, hegységeket emelhet ki, és végül teljesen átrajzolhatja bolygónk térképét.
További források a cikkhez:
https://www.ga.gov.au/education/natural-hazards/earthquake
https://www.icsm.gov.au/datum/what-gda2020
https://academic.oup.com/nsr/article/9/12/nwac205/6726649
