Közel 183 ezer. Ennyi aldabrai óriásteknős él a legfrissebb becslés szerint az Indiai-óceán egyik legeldugottabb korallzátonyán, az Aldabra-atollon. A Seychelle-szigetek lakossága a helyi statisztikai hivatal adata szerint 2024 végén 122 038 fő volt, vagyis egy emberre nagyjából másfél teknős jut, és ebben csak az Aldabrán élők vannak benne.
A számot a természetvédelmi területet kezelő Seychelles Islands Foundation alapítvány és az angliai Exeteri Egyetem kutatói közölték október elején az Ecology and Evolution folyóiratban. A terepi számlálást az alapítvány munkatársai végezték 2018 és 2022 között, öt éven át. Nem egyenként számolták meg az állatokat, hanem egy statisztikai módszerrel, amely azt is figyelembe veszi, hány teknőst nem láttak meg a sűrű bozótban, a mangroveerdőben vagy az árnyékban.
Tényleg ennyit nőtt az állomány?
Nem feltétlenül. Az 1990-es évek végén gyakran idézett becslés nagyjából 100 ezer teknőssel számolt. Az Exeteri Egyetem közleménye szerint a kutatók maguk hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy azóta majdnem megduplázódott a létszám. A régi módszer valószínűleg kihagyta a rejtőzködő állatokat, az állomány a vizsgált években viszonylag stabil volt. Ez a valaha mért legmagasabb létszám, de inkább pontosabb számlálás, mint robbanásszerű növekedés.
A legsűrűbben a füves részeken élnek, ezeket a kutatók „teknősgyepnek” (tortoise turf) hívják. Ezt követik a nyílt, csupasz felszínek és a vegyes bozótos.
Az Aldabra az egyik utolsó hely a világon, ahol óriásteknősök vadon élnek, a másik a Galápagos-szigetek, ahol jóval kevesebb van belőlük. Az atoll 1981 óta szigorúan védett, 1982 óta az UNESCO világörökség része, az elvadult kecskéket 2012-ben irtották ki róla.
Majdnem kipusztultak
A 19. században a túlzott vadászat miatt az aldabrai állomány ezer alá csökkent. 1874 áprilisában Charles Darwin több neves tudóstársával együtt levélben kérte Mauritius kormányzóját, hogy védjék meg a megmaradt teknősöket, mert a beadvány szerint a fakitermelők érkezésével az atoll összes teknőse elpusztulhat. A beadvány szövegét a Darwin-életművet közlő Darwin Online őrzi.
A kutatók szerint a faj ma sincs teljes biztonságban. A hosszabb és gyakoribb aszályok miatt kevesebb az árnyék és a táplálék, emelkedik a tengerszint, a vadmacskák és a patkányok pedig a tojásokat és a kikelt fiókákat eszik. Dave Hudson, az Exeteri Egyetem kutatója szerint a mostani szám kiindulópont, nem végállomás.
Meddig élnek?
Nagyon sokáig. A faj leghíresebb példánya, Jonathan a Szent Ilona-szigeten él, a kormányzói rezidencia kertjében. Becslések szerint 1832 körül kelt ki, vagyis nagyjából 194 éves, és a Guinness szerint a legidősebb ismert élő szárazföldi állat. Idén áprilisban álhír terjedt el a haláláról, amelyet kriptovaluta-adománygyűjtésre használtak, de a teknős él.
Ilyen teknőst itthon is láthatsz. A Fővárosi Állat- és Növénykertbe 2010-ben érkeztek aldabrai óriásteknősök, akkor nagyjából tízévesen. Az állatkerti alapítvány oldala szerint egyikük, a 2000-ben kelt Illés Sárika nevű nőstény örökbefogadói Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs. Az állatkert a teknősök világnapján, május 23-án korábban nyilvános teknősmérést is tartott, akkor a legnagyobb példány 53 kilót nyomott.
Az állatokról néha egészen meglepő dolgokat derítenek ki a kutatók, például azt, hogy min múlik, ki lesz a macska kedvenc embere.
Forrás: phys.org
