Nyolcszázezer tonna kőzetet kellett kivinni az Egyesült Államok Dél-Dakota államának egyik egykori aranybányájából, hogy két hatalmas üreg elférjen másfél kilométerrel a föld alatt. Az építmény a DUNE nevű neutrínókísérlet része, és a címek szerint az emberiség sorsát is megváltoztathatja. Hogy ez mennyire igaz, az attól függ, mit kérdezünk, de a méretek és a bennük zajló munka így is figyelemre méltóak. Az igazán különös viszont nem az építmény mérete, hanem az, hogy mit akarnak vele elcsípni.
Hol épül, és mekkora
A kísérlet a Sanford Underground Research Facility (SURF) létesítményben épül, a dél-dakotai Lead városában, az egykori Homestake aranybánya helyén. A CERN közleménye szerint a mélység 1478 méter, vagyis nagyjából másfél kilométer. A két barlangot 2024 februárjára fejezték be.
Érdekel a fizika és a kutatás?
Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!
A munka lényege két óriási, szigetelt tartály, úgynevezett kriosztát megépítése. A CERN adatai szerint mindegyik 66 méter hosszú, 19 méter széles és 18 méter magas, és körülbelül 17 ezer tonna, mínusz 185 Celsius-fok körüli folyékony argont fog tartalmazni. A kriosztátok építése 2026 novemberének elején kezdődött.
Az acél, ami egyenként megy le
A kriosztátokhoz összesen 2600 acélgerendát használnak, és mindet egyenként engedik le a mélybe. A tartályok több mint 6200 tonna acélja a CERN természetbeni hozzájárulása. Az építkezés május 7-én vált látványossá, amikor lehozták az első szerkezeti elemeket, erről szól a fenti Fermilab-videó is.
A Fermilab videójának ismertetője szerint egy-egy kriosztátban több mint 1300 egyedi alakú acélelem van, és az összeszerelés olyan, mint egy részletes építési útmutató követése. A kísérletben a leírás szerint 35 ország kutatói vesznek részt, ami azt is mutatja, hogy a munka nem egyetlen intézményé.
Az 1478 méteres mélység a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden anyagnak és minden szerszámnak át kell mennie ugyanazon az aknán. Ezért számít, hogy a lehordás és a beszerelés menetét a CERN, a Fermilab és a SURF közösen hangolja össze, és ezért tart hónapokig, amit egy felszíni építkezésen napok alatt el lehetne végezni. Ez a következtetés a forrásokból levont saját megállapításunk, a pontos ütemtervet a szervezetek nem közölték.
A CERN szerint ez az első alkalom, hogy ilyen jelentős hozzájárulást tesz egy Európán kívüli kísérlethez.
A munkamegosztás is figyelemre méltó: a CERN vezeti a kriosztátok tervezését, az építés előkészítését, a logisztikát és a beszerelést, a Fermilab a kísérlet házigazdája és a neutrínónyaláb forrása, a SURF pedig az akna működtetéséért és az anyagmozgatásért felel. A CERN a technológiát a ProtoDUNE nevű prototípuson próbálta ki.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Hogyan fogják el a láthatatlant
A neutrínók szinte semmivel nem lépnek kölcsönhatásba, ezért csak nagyon nagy mennyiségű anyagban lehet elcsípni őket. A folyékony argon azért kell, mert ha egy neutrínó ritkán mégis kölcsönhatásba lép az argonatomokkal, az nyomot hagy: töltött részecskék és fény keletkezik, amelyet az érzékelők rögzítenek. Ez leegyszerűsített leírás, a részleteket a kísérlet saját anyagai írják le. A mélység pedig azért kell, hogy a felszínről érkező kozmikus sugárzás ne zavarja a méréseket.
A neutrínókat az Illinois állambeli Fermilab állítja elő, Chicago közelében, és körülbelül 1300 kilométert tesznek meg a föld alatt a dél-dakotai detektorig. Az első nyalábot a Fermilab 2031-re ígéri, a CERN időrendje szerint a föld alatti tér 2029-re, a detektorok 2030-ra készülnek el, a kísérlet pedig a 2040-es évek végéig működhet.
Mit akarnak kideríteni
A kutatók azt vizsgálják, hogyan alakult ki a világegyetem az ősrobbanás után, és hogy a neutrínók miért játszhatnak szerepet abban, hogy a világegyetem főként anyagból áll. A detektorok a Napból és a világűrből érkező részecskéket is megfigyelik.
A projekten a CERN közlése szerint több mint 1500 kutató dolgozik, és 2030-tól 1800 kutatóra számítanak. A University College London közleménye szerint az Egyesült Királyság a legnagyobb nemzetközi partner. A DUNE és a hozzá tartozó nyaláb összköltségét a Physics World 3,3 milliárd dollárra teszi.
A kriosztátok építése 2026 novemberének elején kezdődött, a neutrínónyaláb 2031-re várható.
Az emberiség sorsa?
A cím nagyot állít, a kísérlet célja azonban alapkutatás: azt akarja megérteni, miért létezik az anyag. Ebből nem következik, hogy a mindennapi életünk rövid távon megváltozna, és a források sem ígérnek ilyet. A felismerések és a technológiák haszna hosszú távon jelentkezhet, de ezt most nem lehet előre megmondani.
A magyar vonatkozásról pontosan ennyit tudunk: Magyarország 1992 óta tagja a CERN-nek, a CERN pedig a kriosztátok tervezésében és beszerelésében vezető szerepet vállal. Magyar részvételt a DUNE projektben mi nem találtunk igazolva, ezért nem is állítjuk.
Kapcsolódó cikkeink
Mi még lehet a föld alatt
A föld mélyén talált dolgokról máshol is szó volt. A hegy tetején talált lyuk titkát kamerával kutatták ki, a fémdarabokból felfedezett kincs 80 ezer eurót ért, a szilvafa alatt talált emlék pedig 1700 éves volt. A DUNE ezekhez képest nem kincset keres, hanem azt, ami a legkisebb részecskék viselkedéséből kiolvasható.
Hasonlóan váratlan volt az a kő, amely évtizedekig egy pajtát tartott, mielőtt a régészek megvizsgálták. A mélybe ásás tehát nemcsak a fizikusokat érdekli, de a DUNE a legnagyobb példa erre. Az eredményekre viszont még évekig várni kell.
Olvasd el ezt is: Soha nem használták: 6500 éves kőbaltát találtak egy toszkán termálforrás fölötti barlangban
Források: home.cern
Hogy tetszett a cikk?















