„A hajóroncs egy időkapszula a tenger fenekén.” Így beszélt a felfedezésről Hakan Öniz, az antalyai Akdeniz Egyetem régésze a BBC-nek. A csapata a dél-törökországi Kekova sziget közelében, nagyjából 20-30 méter mélyen talált rá egy kis kereskedőhajó rakományára, amelyet a török kulturális és turisztikai miniszter, Mehmet Nuri Ersoy október 14-én jelentett be a világ legrégebbi ismert hajóroncsaként.
A korát nagyjából 4400-4700 évre becsülik. Ez a gízai piramisok építésének kora, a korai bronzkor.
Hogyan tudják, hány éves?
A korsókból. A hajó fatestéből semmi sem maradt meg, így radiokarbonos kormeghatározásra nem volt lehetőség. A kutatók a lapos aljú, oldalt füles agyagkorsók formája alapján datálták a leletet: ilyen edényeket i. e. 3050 és 2450 között készítettek. A csapat eleinte csak egy-két évszázadosnak gondolta őket, aztán a gízai egyiptomi amforákról szóló szakirodalomban találtak hozzájuk hasonlókat.
A hajó a becslések szerint mintegy 10 méter hosszú lehetett. A beszámolók eltérő számú korsóról írnak, 18 és 30 között, a környéken kőhorgonyok is előkerültek, de hogy ezek a hajóhoz tartoztak-e, egyelőre nem biztos. Az első eredményeket Öniz és kollégája idén a Journal of Maritime Archaeology folyóiratban publikálta.
Mit szállított?
Valószínűleg olívaolajat vagy bort. Az agyag elemzése a Jordán völgyének műhelyeire utal, a hajó pedig a kutatók szerint a Levante partvidékéről tarthatott nyugat felé, Trója vagy Kréta irányába. Néhány korsóban ma is látható egy fényes, egyelőre azonosítatlan maradvány. Karin Sowada, az ausztrál Macquarie Egyetem kutatója, aki megvizsgálta az edényeket, azt mondta a BBC-nek, hogy amikor belenézett, majdnem elájult.
Mi volt eddig a rekorder?
A Guinness Rekordok Könyve a görög Dokos-szigetnél talált roncsot tartja nyilván a legrégebbiként, ez nagyjából i. e. 2200 körül süllyedhetett el, és 1975-ben fedezték fel. Ennek sem maradt meg a fateste, a korát szintén a kerámia alapján határozták meg. A most bejelentett lelet ennél 200-500 évvel lehet idősebb.
Ismertebb a szintén török partoknál fekvő uluburuni roncs, amely i. e. 1320 körül süllyedt el, és a rakományában mintegy tíz tonna rezet találtak. Ennek a fája megmaradt, a leletei ma a bodrumi víz alatti régészeti múzeumban láthatók. A Kekova-roncs leleteit a hírek szerint egy Antalyában épülő új víz alatti régészeti múzeumban mutatják majd be.
Vannak régi hajóink itthon is?
Tengeri hajóroncs természetesen nincs, de a folyóinkból több régi bödönhajó, vagyis egyetlen fatörzsből kivájt csónak előkerült. A Tisza mellett, Tiszabecsnél 1990-ben egy 12 méter hosszú tölgyfa bödönhajót találtak, amelyet radiokarbonos vizsgálattal 1404 és 1494 közé datáltak. A Dráva medrében Drávatamásinál harminc bödönhajó maradványait azonosították, a kutatók szerint ez Európa egyik legnagyobb ilyen lelőhelye.
A legrégebbinek tartott hazai darab sorsa ismeretlen. A Tószeg melletti ásatáson az 1920-as években egy fűzfából kivájt csónak fele került elő, amelyet a korabeli sajtó i. e. 3. évezredesnek tartott, de tudományosan sosem datálták. A Magyar Nemzeti Múzeum 1924-ben leltárba vette, az 1958-as gyűjteményellenőrzéskor viszont már nem találták.
via videnskab.dk
