Régen, nagyszüleink idejében mielőtt felvágták a kenyeret a kés hegyével előbb keresztet rajzoltak a kenyérre, és csak utána szelték le az első szeletet. Ezt a legtöbb családban így csinálták, és soha nem szelték fel másként a veknit, m már legtöbbször csak egy kézmozdulattal elintézzük ezt. Azonban emögött egy egész hiedelemvilág áll, amit meg is osztunk most önökkel.
Isten áldása, amit tiszteltek
A Magyar Néprajzi Lexikon „kenyér” szócikke szerint a kenyér tisztelete még a 20. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni, és ha leesett a földre, a hagyomány szerint meg kellett csókolni, de legalább ráfújni. Erről a szokásról részletesebben is írtunk, amikor a leesett kenyér megcsókolásáról volt szó.
A pazarlást mindenütt elítélték. Az alsónémedi helytörténeti lapban Káli Erika így írta le: a kenyérpocsékolás a leginkább tiltott és elítélt dolgok közé tartozik, a gyereket kiskorától arra szoktatták, hogy az utolsó falatig megegye, és a héját se hagyja ott. A jó emberre ugyanitt azt mondták: olyan, mint egy falat kenyér, ennek köszönhetően a kenyér így nem csak étel volt, hanem mérték is, amihez az embert hasonlították.
Keresztet tettek a tésztára is, mielőtt a kemencébe dugták
A kereszt nem csak a megszegéskor került elő, ugyanis a lexikon szerint kovászolás, dagasztás és a kemencébe vetés előtt és után is keresztet vetettek a tésztára, kés élével, sütőlapáttal vagy más eszközzel. A sütéshez egyéb mágikus mozdulatok is tartoztak: kemencébe vetés után a sütő asszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborították, mindezt azért csinálták, hogy a hagyomány szerint magasra nőjön a kenyér.
Sok helyen ujjal lyukat nyomtak az egyik vagy mindegyik kenyérbe, és az így megjelölt kenyeret általában utolsónak hagyták. A tűzzel is kiegyeztek: a lexikon „tűz” szócikke szerint kenyérsütés előtt egy kis lisztet szórtak a tűzre, vagy a kiszakajtáskor egy marék tésztát dobtak bele. A lisztes zsákra amúgy is vigyáztak, ma inkább babérlevelet tesznek a lisztbe a kártevők ellen.
Pénteken nem gyújtottak be a kemencébe
A kenyér sütésnek megvolt a maga ideje, ugyanis a lexikonban leírtak szerint az országszerte általános pénteki, különösen a nagypénteki sütési tilalmat tartottak. A „tilalom” szócikk meg is adja az okát: a hiedelem szerint a pénteken sütött kenyér kővé válna. A Nagysárrétről gyűjtött adatok szerint a nagypénteken sütő asszony kenyere is kővé változott. Tilalmas nap volt a kedd is, és a jeles napok közül elsősorban Luca és Borbála napja. Ha a kenyér sütés közben megrepedt, azt rossz jelnek vették: a lexikon szerint a hiedelem egy családtag halálát látta benne.
Merre nézzen a megszegett vekni?
A címben szereplő kereszten túl a lexikon a megszegésről még két szabályt rögzít. A megkezdett karéjt végig kellett enni, a megszegett kenyeret pedig befelé kellett fordítani, hogy a gazdagság befelé siessen. Volt, amikor kifejezetten szándékosan fordították a kenyeret. A „tűzvész” szócikk szerint tűzvész idején a kenyér tűz felé fordítása az asztalon tűzelhárító eljárás volt, a Nyugat-Dunántúlon pedig az először megsült, ujjbenyomással megjelölt kenyeret a kerítésre vagy a kapura tűzték.
A kereszt a kenyéren ma is sok családban megmaradt, akkor is, ha a jelentésén már kevesen gondolkodnak el. A kés hegyével húzott két vonal egy pillanat az egész, mégis a régi időket idézi. Aki otthon süt, a vekni tetejét gyakran sütés előtt is bevágja keresztben, ami a sütésnél praktikus is: a bevágás mentén szabályosan nyílik ki a héj, nem reped meg ott, ahol nem szeretnénk.
Kenyér elhelyezése a küszöbön: lakodalom és új ház
A kenyér a család nagy pillanataiban is ott volt. A lexikon szerint lakodalomkor az új asszonyt kenyér alatt vezették be a házba, és ő maga osztott kenyeret a vendégeknek. Új házba költözéskor általános volt a bevitt kenyér és só, amely a lakók jólétét kívánta biztosítani. Ugyanez a gondolat áll a patkó mögött is, amit sokan ma is az ajtó fölé szögelnek.
A karácsonyi asztalra tett, néhány napig érintetlenül hagyott kenyérhez a lexikon szerint sok helyen a jövő évi gazdagság és termékenység képzete társult. Ha te is otthon sütsz, vagy csak egy jó pékségi veknit hozol haza, a vágott felét fordítsd lefelé a deszkán, így nem szárad ki olyan gyorsan és még akár szerencsés pénzáramlásban is részesülhetsz. A kenyér tárolásáról itt találsz további tippeket.
via mek.oszk.hu
