Huszonkétezer dán korona. Ennyi volt egy évben Henrik Lomholdt áramszámlája, mielőtt hozzányúlt a rendszerhez. Ma 7000 korona körül fizet. A különbség évi nagyjából 14 000 korona, mai árfolyamon (1 korona kb. 49 forint) közel 690 ezer forint. Henrik a családjával Asnæsben él, Sjælland északnyugati csücskében. A dán TV2 Øst riportjában elmondta, a titok nem valami bonyolult szokásváltozás. Napelemet szereltetett, mellé inverteret és egy otthoni akkumulátort tett a dolgozószobájába, és a rendszer azóta magától intézi a többit. „Az a jó benne, hogy nem kell rajta sokat gondolkodni. Megy magától” mondta a riporternek.
Mit csinál pontosan az akkumulátor?
Dániában a legtöbb háztartás áramára óráról órára változik, követi a tőzsdei árat, ami a napszaktól és az időjárástól függ. Henrik akkumulátora akkor töltődik, amikor az áram a legolcsóbb (vagy amikor a tetőn lévő panelek többet termelnek, mint amennyit a ház éppen elhasznál), és akkor adja vissza, amikor a hálózatból drágán kellene venni. Ez jellemzően a kora este: hazaér mindenki, megy a sütő, a mosógép, a tévé.
Az akkumulátor nagyjából egyharmadával drágította meg a napelemes beruházást. Henrik számítása szerint nyolc év alatt térül meg. Nyáron a család gyakorlatilag önellátó.
Az egész ország hálózata nyerhet rajta
A riportban Henrik Madsen, a Dán Műszaki Egyetem (DTU) professzora azt mondta, hogy a mostani elosztóhálózatok átlagosan csak 15 százalék körüli terheléssel dolgoznak, a gond a csúcsokkal van. Ha a háztartási akkuk elsimítják ezeket a csúcsokat, akár megduplázható a meglévő hálózat kapacitása.
Dániában gyorsan terjed a megoldás. Egy évvel korábban a harmadik negyedévben 546 otthoni akkut szereltek be, idén a második negyedévben már 1403-at. A Dán Napenergia Egyesület elnöke, Flemming Kristensen szerint ma már szinte minden új napelemes rendszer akkuval vagy akkura felkészített inverterrel kerül a tetőre, a gazdaságosság és az áramszünet elleni tartalék miatt.
Itthon a számla más logika szerint épül fel
Magyarországon a legtöbb háztartás A1 (általános) tarifán van, és ott az óra nem számít: a rezsicsökkentett sávban, évi 2523 kWh-ig (ez havi kb. 210 kWh) nagyjából 36 Ft/kWh a bruttó ár (hálózati területtől függően pár tizeddel eltér), felette 70,1 Ft/kWh. Vagyis a dán trükk, hogy az olcsó órában tárolsz és a drágában használsz, egy átlagos magyar A1-es háztartásnak ma semmit nem hozna.
Ami nálunk számít, az a limit. Nézd meg, mennyire elszakad a számla, ha átléped:
| Éves fogyasztás (A1) | Számítás | Éves áramköltség kb. |
|---|---|---|
| 2000 kWh | 2000 × 36 Ft | 72 000 Ft |
| 2523 kWh | 2523 × 36 Ft | 91 000 Ft |
| 4000 kWh | 91 000 Ft + 1477 × 70,1 Ft | 194 500 Ft |
| 6000 kWh | 91 000 Ft + 3477 × 70,1 Ft | 334 600 Ft |
A 2523 kWh feletti minden kilowattóra közel kétszer annyiba kerül. Aki tehát limit felett fogyaszt, annál minden megspórolt kWh 70 forintot ér, aki alatta, annál csak 36-ot.
Amit nálunk is át lehet venni
A dán példa lényege, hogy a fogyasztás egy részét olcsóbb árra tolod, és ezt egy gép csinálja helyetted. Mielőtt bármibe beruháznál, nézd át, mik a legnagyobb áramfalók a lakásban, mert egy régi fagyasztóláda vagy egy rosszul beállított klíma sokszor többet visz el, mint gondolnád. Az időzítésnek itthon is megvannak a formái, csak más néven:
- Vezérelt (B) áram: a szolgáltató napi 8 órában, szakaszosan adja, rezsicsökkentett sávban nagyjából 22,7-23,5 Ft/kWh-ért. Klasszikusan a villanybojlert és a hőtárolós kályhát kötik rá. Egy évi 1500 kWh-t fogyasztó bojler A1 helyett vezérelt árammal, limiten belül számolva, kb. 19 ezer forinttal olcsóbb évente. Külön mérő és áramkör kell hozzá, ezt villanyszerelővel és a szolgáltatóval kell intézni.
- H-tarifa: hőszivattyúhoz és fűtésre alkalmas klímához jár, ára szintén 23 Ft/kWh körül van, és a fűtési szezonban (október 15. és április 15. között) a fogyasztás nem számít bele a 2523 kWh-s limitbe. Ha egy hőszivattyú télen 3000 kWh-t használ, A1-en, limit felett ez kb. 210 ezer forint, H-tarifán kb. 70 ezer.
- D tarifa 2027-től: az MVM Next szeptemberben jelentette be az első igazi dinamikus lakossági árat. A 2523 kWh-ig maradt a rezsicsökkentett ár, felette viszont nem fix 70,1 forintot fizetsz, hanem a HUPX áramtőzsde negyedórás árait (plusz a kereskedői árrést). Okosmérő kell hozzá, szaldós napelemmel nem választható, és legkorábban 2027. január 1-jétől lehet rá átállni.
A D tarifa az, ami a legjobban hasonlít Henrik helyzetére. Annál éri meg, aki tartósan limit felett fogyaszt, és rugalmasan tudja a mosást, a bojlert, a villanyautó töltését azokra az órákra tenni, amikor a tőzsdei ár lent van. Aki pedig limit alatt marad, annak nem változik semmi. Ha a villanybojler amúgy is a ház egyik nagy fogyasztója, egy egyszerű időkapcsoló vagy okos konnektor már most is sokat segít a szokások rendbetételében.
Napelem és akku: itthon a bruttó elszámolás miatt kezd értelmet nyerni
Akinek régebbi napelemes rendszere van, az jellemzően szaldós elszámolásban van: a nyáron hálózatba töltött áram télen „visszajár”, így a hálózat gyakorlatilag ingyen akkumulátorként működik. Nekik egy otthoni akku alig hoz hasznot. A szaldó azonban a rendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig jár, a 2016-2017-ben felszerelt rendszereknél tehát most jár le, az újonnan telepítetteknél 2024 óta pedig már bruttó elszámolás van. Ilyenkor a betáplált áramért jóval kevesebbet kapsz, mint amennyit a vételezettért fizetsz, és hirtelen megéri a déli többletet eltenni estére.
Erre indult az Otthoni Energiatároló Program, amely legalább 10 kWh-s akkumulátorra adott vissza nem térítendő támogatást. Eredetileg 2,5 millió forintot ígértek, de szeptember végén a minisztérium a csak akkut telepítőknek 1,8 millióra csökkentette a maximumot, arra hivatkozva, hogy az akkuk ára a vártnál jóval jobban esett. A felszabaduló pénzből nagyjából 15 ezer további háztartás kerülhet be, így összesen közel 57 ezren kaphatnak támogatást. Új pályázati kört egyelőre nem hirdettek.
Egy gyakorlati tipp a végére: mielőtt akkuról vagy tarifaváltásról döntenél, töltsd le az elmúlt 12 hónap számláit, és írd fel havonta a fogyasztást. Ha egyetlen hónapban sem lépted át a 210 kWh-t, a dán módszerből nálad most csak az időzítés szokása hasznos. Ha viszont télen rendre 300-400 kWh fölé mész, ott van pénz az asztalon.
via tv2east.dk
