Huzatkígyótól a pótablakig 12 téli ablakszigetelési módszert raktunk sorba a leggyengébbtől a legjobbig, mérések és kutatások alapján. A sorrendnél nemcsak az számított, mennyi hőt tart bent egy-egy megoldás, hanem az is, hogy nem okoz-e közben párásodást és penészt az ablak körül. A győztes nem a legdrágább és nem is a legmodernebb megoldás, a nagyszüleink házaiban mégis szinte mindenhol megvolt.
Miért éppen az ablak?
Az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) szerint a lakások fűtési és hűtési energiájának 25-30 százaléka az ablakokon keresztül megy el, pedig az ablak a ház külső felületének csak kis része. A hő kétféleképpen szökik ki: átjut az üvegen és a kereten, illetve a réseken kiszivárgó levegővel távozik.
Szerinted melyik tartja bent a legtöbb meleget?
Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!
Ez utóbbi a vártnál nagyobb tétel. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatói négy fa ablakot vizsgáltak, és mindegyiknél volt olyan nyomásérték, amelynél a réseken át távozó hő meghaladta az üvegen és a kereten át távozót. A rangsorban ezért a huzat elleni módszerek is helyet kaptak.
A legtöbb számot az alaszkai Hideg Éghajlati Lakáskutató Központ (CCHRC) 2011-es vizsgálata adja, amely fairbanksi házakban mérte, mennyivel nő az ablak hőellenállása egy-egy szigeteléstől. Minél nagyobb ez a növekedés, annál kevesebb meleg jut ki.
12. Huzatkígyó vagy összetekert törölköző a párkányon
A legolcsóbb és leggyorsabb megoldás: egy hosszú, homokkal vagy rizzsel töltött textilhenger vagy egy összetekert törölköző az ablak alsó résénél. Ott, ahol a régi fa ablak szárnya és a párkány között érezhetően jön a hideg, rögtön enyhít a huzaton.
A gond az, hogy csak egyetlen rést fed le. Az oldalsó és a felső illesztéseken ugyanúgy szivárog a levegő, az üvegen át távozó hőhöz pedig egyáltalán nem nyúl. Gyors, ideiglenes segítségnek jó, amíg a komolyabb megoldás elkészül.
11. Reluxa és vékony roló
A legtöbb lakásban ez van az ablakon, és sokan azt hiszik, hogy leeresztve szigetel is. A lamellák között azonban szabadon áramlik a levegő, így a hideg üveg mellett lehűlt levegő ugyanúgy lezúdul a szobába. A DOE-nek készült szakmai anyag szerint a legtöbb otthonban viszonylag gyenge teljesítményű műanyag reluxa van az ablakon.
A reluxa a nyári hőség ellen jobb szolgálatot tesz, mint a téli hideg ellen. Télen legfeljebb annyit ér, hogy éjszaka valamivel kevésbé érezzük a hideg üveg sugárzását.
10. Sima függöny, ahogy a legtöbben felrakják
A Cornell Egyetem szaktanácsadó szolgálata szerint a hagyományosan felrakott, alul és oldalt nyitott függöny legfeljebb 10 százalékkal csökkenti az ablakon át távozó hőt. Az ok a függöny és az üveg közötti „alagút”: felül bejut a meleg szobalevegő, az üvegnél lehűl, és alul kiömlik a padló felé.
A függöny és az üveg közötti résen át a szoba levegője folyamatosan körbeáramlik, és közben lehűl.
A sima függöny tehát inkább a látványt és a magánszférát szolgálja. Ha a radiátor közvetlenül a függöny mögött van, még ronthat is a helyzeten, mert a meleg egy része a hideg üveg felé áramlik. Hogy mennyit számít a radiátor környezete, arról korábban külön cikkben írtunk.
9. Vastag termofüggöny, körbezárva
Ugyanaz a függöny egészen másképp teljesít, ha a karnisnál felül egy takaró lezárja, oldalt a falhoz simul, alul pedig a párkányig vagy a padlóig ér. A Cornell Egyetem anyaga szerint egy így lezárt függöny az egyrétegű üveggel együtt nagyjából 40 százalékos javulást hozhat.
Az alaszkai mérésekben a belső függöny 17 százalékkal növelte a hőellenállást, a kutatók mégis óvatosságra intettek. A függöny mögé szoruló levegő lehűl, a pára az üvegen és a párkányon csapódik le, és ez a fa keretnek, a vakolatnak árt. Reggel ezért tanácsos széthúzni, és az ablakot átszellőztetni.
Olvasd el ezt is: Ezért tesznek a németek egy kis tál sót az ablakpárkányra télen
8. Buborékfólia az üvegen
A csomagolásból ismerős buborékfólia a közösségi oldalak kedvenc trükkje: vizes üvegre simítják, a buborékos oldallal az üveg felé, és ragasztó nélkül is megtapad. A buborékokba zárt levegő valóban szigetel, és a fólia tavasszal maradék nélkül lehúzható.
A hatásáról nincs olyan független, ellenőrzött mérés, mint a lista többi tagjáról. Az elve hasonló egy plusz légréteghez, ezért a régi, egyrétegű üvegeknél érezhető lehet a különbség, a modern, kétrétegű ablakoknál kevésbé. A fólián át a kilátás homályossá válik, így inkább a pince, a kamra, a lépcsőház vagy az üvegház ablakára való. Hogy hogyan kerül fel a fólia az üvegre, azt egy korábbi cikkünkben lépésről lépésre leírtuk.
7. Öntapadós hővisszaverő ablakfólia
Ez nem a zsugorfólia, hanem az üvegre ragasztott, vékony, átlátszó réteg, amely a hő egy részét visszaveri a szoba felé. A DOE az ablakra szerelhető kiegészítők között tartja számon, és az amerikai energiaügyi kutatóintézetek is vizsgálták.
A hatása erősen függ a fólia minőségétől és attól, milyen üvegre kerül. A modern ablakok üvegén gyárilag gyakran már van hasonló bevonat, ilyenkor alig javít. A régi, sima üvegeknél ad többet. Előnye, hogy nem látszik, és egész évben fent maradhat, hátránya, hogy pontos felrakást igényel, a buborékok és a gyűrődések nehezen javíthatók.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
6. Tömítés és a vasalat téli beállítása
Itt kezd igazán számítani a sorrend. A magyar kutatás szerint a rosszul záródó ablak réseinél annyi hő szökhet el, mint magán az ablakon át, így a rések megszüntetése gyakran többet hoz, mint egy újabb réteg az üveg előtt.
Fa ablakoknál az öntapadós gumi- vagy habtömítő szalag a szárny és a tok között sokat segít. A műanyag ablakok egy részén a vasalat téli állásba fordítható, amitől a szárny erősebben nyomódik a tömítéshez. A nyugat-magyarországi vizsgálatban a vasalat utánállítása a négy ablakból háromnál visszaadta az eredeti légzárást.
A rosszul záródó ablak résein annyi meleg szökhet ki, mint magán az üvegen keresztül.
Ehhez nem kell szakember, egy imbuszkulcs vagy egy lapos csavarhúzó a legtöbb ablaknál elég. A gyártók leírásában általában megtalálható, hol állítható a vasalat.
5. Zsugorfólia a teljes ablakkeretre
Az átlátszó műanyag fóliát kétoldalú ragasztószalaggal a keretre rögzítik, majd hajszárítóval feszesre húzzák. Így a fólia és az üveg között álló légréteg keletkezik, és a keret körüli réseket is lezárja. Az amerikai Energy Star program az egyszerű, olcsó és hatékony ablakmegoldások közé sorolja.
Az alaszkai mérésekben a belső műanyag fólia 33 százalékkal növelte a hőellenállást, és a kutatók szerint az egyik kevés belső megoldás, amely jól felrakva nem okoz több párásodást. A hátránya, hogy sérülékeny, a ragasztó néha elenged, és általában csak egy telet bír ki. Arra is figyelni kell, hogy a lefóliázott ablakot télen nem lehet kinyitni, ezért a szoba szellőztetését egy másik ablakon kell megoldani. Hogy hogyan szellőztess helyesen télen, arról részletesen írtunk.
4. Méhsejtroló
A méhsejt keresztmetszetű, harmonikaszerűen összecsukható roló nálunk még ritka, Amerikában viszont az egyik legtöbbet vizsgált ablakkiegészítő. A cellákba zárt levegő szigetel, és ha a roló szorosan illeszkedik a keretbe, a levegő sem tud mögötte körbeáramlani.
A DOE szerint a pontosan beszerelt méhsejtroló a fűtési szezonban legalább 40 százalékkal csökkentheti az ablakon át távozó hőt, ami nagyjából 10 százalékos fűtési megtakarítást jelent. A hatás nagyban azon múlik, mennyire szorosan zár a roló oldalt és alul. A rosszul illeszkedő, lötyögő darab sokat veszít az értékéből.
3. Belső szigetelőlap az ablakmélyedésben
A videóban habként szereplő megoldás egy méretre vágott polisztirol vagy más hőszigetelő lap, amelyet éjszakára az ablakmélyedésbe illesztenek. Az alaszkai mérésekben a belső tömör táblák adták a legnagyobb javulást, 147 százalékkal növelték a hőellenállást.
Hogy mégsem ez nyert, annak oka a mérés másik fele. A tábla mögött rekedt levegőben a pára jéggé fagyott az üvegen, nyáron pedig a napsütés annyira felhevítette a lezárt légteret, hogy az egyik ablak eltört. A kutatók szerint ez a megoldás csak akkor biztonságos, ha a lap szorosan zár, nappal leveszik, és az ablakot rendszeresen átszellőztetik. Hogy mitől lesz penészes télen a lakás, arról külön listát írtunk.
2. Külső zsalu, spaletta és redőny
A magyar házakon sokfelé ma is ott a redőny, a régieken a fa zsalugáter vagy a spaletta. Az alaszkai vizsgálatban a habmagos külső zsalu hozta a legnagyobb ugrást, a mért hőellenállás több mint ötszörösére nőtt. A külső redőny kisebb, 30 százalékos javulást adott, mert a vékony lamellák kevésbé szigetelnek.
A külső megoldások nagy előnye, hogy nem okoznak párásodást, mert a hideg az üvegen kívül marad. A hátrányuk, hogy lehúzva elzárják a fényt és a kilátást, így csak éjszaka használhatók. Az alaszkai télben a redőnyt a jég időnként odafagyasztotta a tokhoz. Este ezért a redőny leengedése a legegyszerűbb lépés, amit egy redőnyös lakásban megtehetünk, reggel pedig a napsütéses oldalon fel kell húzni, hogy a nap is melegíthessen.
1. A pótablak, vagyis a második üvegréteg az ablak előtt
A győztes a régi kapcsolt és dupla ablakok elve: egy második üvegezett szárny az eredeti előtt, a kettő között álló légréteggel. Az alaszkai mérésekben a külső pótablak átlagosan 110 százalékkal növelte a hőellenállást, a modellszámítás 121 százalékot adott. A kutatók szerint nem okoz párásodást, nem takarja el a kilátást, tartós és mérsékelt árú.
A belső oldalra szerelt pótablak is jól szerepelt, 72 százalékos javulással, és jól lezárva csökkenti a párásodást. Az amerikai kutatóintézetek mérései szerint a pótablak és a szigetelőpanel az éves fűtési és hűtési energiából 10-30 százalékot takaríthat meg. Hogy miért volt két ablak egymás mögött a régi polgári házakban, az ebből is érthető.
A győztes az a megoldás lett, amely nappal és éjszaka is szigetel, és közben látni is lehet rajta.
A pótablak egyetlen hibája, hogy nem pár perces munka. Akinek régi, egyrétegű ablakai vannak, annak viszont gyakran olcsóbb egy második szárny, mint a teljes ablakcsere, és a hatás a mérések szerint a cseréhez mérhető.
Kapcsolódó cikkeink
Melyiket válaszd most, a tél elején?
Ha gyorsan és olcsón kell segíteni, a sorrend egyszerű: először a rések, vagyis tömítés és a vasalat beállítása, utána a zsugorfólia a ritkán nyitott ablakokra, este pedig a redőny vagy a körbezárt vastag függöny. A buborékfólia a pince és a lépcsőház ablakára elég. Hosszabb távon a pótablak vagy a méhsejtroló hozza a legtöbbet.
Bármelyiket választod, a reggeli szellőztetésről nem szabad lemondani, mert a jól lezárt ablak mellett gyorsabban gyűlik a pára. A fűtésszámlán a termosztát helye is sokat számít: ha rossz helyen van a termosztát, a legjobb ablakszigetelés mellett is többet fűthet a kazán.
Ehhez kapcsolódik: 12 dolog, amit a finnek másképp csinálnak télen, ezért náluk mínusz 30 fokban sem fáznak
A sorrendet nem egyetlen teszt döntötte el: az alaszkai mérésekben a legnagyobb javulást hozó belső tábla okozta a legtöbb gondot, ezért a kutatók maguk sem állítottak fel egyetlen győztest. A mi rangsorunk a hőmegtartást, a párásodás kockázatát és a mindennapi használhatóságot együtt nézte.
Források: CCHRC: Evaluating Window Insulation (AHFC), U.S. Department of Energy: Energy Efficient Window Coverings, Cornell Cooperative Extension
Hogy tetszett a cikk?
















