Harminchét hálószoba, tizenhét ház, két téli hét. Ennyi adatból dolgoztak a norvég SINTEF kutatói, amikor 2021 telén Trondheim környékén, felújított, fából épült családi házakban mérték a hálószobák levegőjét. Rögzítették a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid szintjét, és azt is, mikor nyitják ki a lakók az ablakot.
Az eredmény sok magyar olvasónak furcsa lehet. A legtöbb hálószobában minden éjjel nyitva volt az ablak, ráadásul szinte mindig ugyanabban az állásban. A lakók kérdőíven is elmondták, miért: a leggyakoribb ok a friss levegő volt, és sokan kifejezetten hűvös hálószobában szeretnek aludni.
Ennyire általános?
A trondheimi vizsgálat kicsi, egyetlen régió, egyetlen tél, ezért abból nem következik, hogy minden norvég így alszik. Azt viszont jól jelzi, hogy ott ez nem különcség, hanem a hétköznapi alvási rutin része. A lakók nem egy-egy fülledt estén nyitottak ablakot, hanem éjszakáról éjszakára, kiszámíthatóan, a hideg téli hetek alatt is.
Mit mért a dán kísérlet?
A szellőztetés és az alvás kapcsolatát a Dán Műszaki Egyetem (DTU) kutatói vizsgálták. Pawel Wargocki és kollégái 2016-ban az Indoor Air című szaklapban közölték, hogy kollégiumi szobákban zárt ablaknál a szén-dioxid átlagosan 2395 ppm-re emelkedett éjjel, jobb szellőzésnél viszont 835 ppm körül maradt.
A különbség az alvásban is látszott. A diákok csuklón viselt mozgásmérő adatai alapján a jobban szellőző szobában az ágyban töltött idő nagyobb részét töltötték alvással, másnap pedig jobban teljesítettek a koncentrációs teszteken. Ők maguk is frissebbnek érezték a levegőt és kipihentebbnek magukat, bár a szájuk és a bőrük szárazabb volt.
Egy másik szempont a hőmérséklet. A hűvösebb szoba segíti a test belső hőmérsékletének esti csökkenését, ami az elalvás természetes része. Brit alvásszakértők is ezzel indokolják, miért javasolják a lefekvés előtti szellőztetést télen is.
Hol a határ?
Itt jön az ellenpont. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lakhatási és egészségügyi irányelve hideg évszakban 18 fokot nevez biztonságos, kiegyensúlyozott beltéri hőmérsékletnek a mérsékelt és hideg éghajlatú országokban. Ugyanez a dokumentum külön megjegyzi, hogy idősebbeknek, kisgyerekeknek és krónikus, főleg szív- és légúti betegségben szenvedőknek ennél magasabb minimumra lehet szükségük.
A norvég szokás tehát nem azt jelenti, hogy a hálószoba hideg legyen. A cél a friss levegő, a hőmérséklet pedig maradjon elviselhető, a takaró meleg. A dán kísérletben a jobb levegő mellett a résztvevők szája és bőre is kiszáradt kissé, ami szintén jelzi, hogy a szellőztetésnek is van egészséges mértéke, és ezt mindenki a saját hálószobájához igazítja.
Mit lehet ebből itthon átvenni?
Magyarországon a fűtési szezon most, októberben indul, és a téli éjszakák nálunk is fagyosak. A teljes éjszakás nyitott ablak nem mindenhol jó ötlet, főleg régi, rosszul szigetelt lakásban, utcai zajnál vagy pollenszezonban. A norvég logika viszont kisebb lépésekben is működik:
- lefekvés előtt néhány perces alapos szellőztetés, nyitott ablakszárnnyal, utána zárás;
- a hálószoba radiátorát alacsonyabb fokozaton tartani, mint a nappaliét;
- ha az ablak résnyire nyitva marad, a radiátor szelepét közben levenni, hogy ne az utcát fűtse;
- vastagabb takaró a hűvösebb szobához, nem melegebb szoba a vékony takaróhoz.
A szellőztetés a téli páralecsapódás és penész ellen is segít, erről egy reggeli szokás kapcsán már írtunk. Az éjszakai termosztátbeállításnál pedig a WHO 18 fokos értéke jó kiindulópont, idősebb családtagnál inkább felette. Aki a bukóra nyitott ablakot választja, nézze meg, hogyan állnak a kilinccsel kapcsolatos újabb szokások.
Források: SINTEF Proceedings (2021), ASHRAE Journal, WHO Housing and health guidelines
