Makó és Hódmezővásárhely környékén található az ország egyik legmélyebb földtani medencéje, a Makói-árok. Itt végezték el Magyarország eddigi legmélyebb fúrását is: a Makó-7 jelű kút 2006. december 21-én érte el a 6085 méteres végső mélységet. A kutatók a fúrással földgázt kerestek, a mélyben azonban egészen szélsőséges körülményekkel találkoztak.
A Makói-árokban már az 1960-as években kimutattak gázt. A 2000-es évek elején egy kanadai érdekeltségű olajkutató cég, a Falcon Oil & Gas szerezte meg a terület kutatási jogát, és nagyszabású programba kezdett. Egy 2006-os tanácsadói értékelés óriási, 55 billió köbláb (nagyjából 1550 milliárd köbméter) feltételes gázvagyont valószínűsített, döntően a pliocén korú Szolnoki Formáció rétegeiben.
Ez is érdekelhetEzeket az 1976-os McDonald’s bögréket keresik a gyűjtők a régiségpiacokonRepesztéssel kinyerhető gáz
A cég elmélete szerint a mélyben úgynevezett medenceközponti gázfelhalmozódás található. Ez nem egy hagyományos, jól körülhatárolt gázcsapda, hanem egy nagy kiterjedésű, tömör kőzetekbe zárt gáztömeg, amelyet csak repesztéssel lehetne kinyerni. Az Oil & Gas Journal 2006-os cikke szerint Magyarországon addig több mint tízezer olaj- és gázkutató fúrást mélyítettek, a legnagyobb felfedezések az 1950-es és 1970-es évek között születtek. A Makói-árok mélyére azonban kevesen hatoltak le.A cég akkori becslése szerint a mélyben nagyjából 190-210 °C és a szokásosnál jóval nagyobb rétegnyomás várt rájuk.
A Makó-7 kút 6085 méteres mélysége ma is hazai rekord.
Mit találtak a kutatók a mélyben
Az Oil & Gas Journal 2007-es beszámolója szerint a közeli Makó-6 kút 5692 méter mélyen fejeződött be. A fúrás alján nagyjából 238 °C-os hőmérsékletet és körülbelül 1180 bar nyomást mértek, ami több mint ezerszerese a légköri nyomásnak. A rekordot jelentő Makó-7 ennél is mélyebbre hatolt, és a Wikipedia összefoglalója szerint a kristályos aljzatkőzetben állt meg. A program más kútjai is mutattak eredményt. A medence déli szélén fúrt Magyarcsanád-1 kút mintegy 4000 méter mélyen olajat és gázt talált, a próbatermelés során naponta 377 hordó könnyű olaj és nagyjából 21 ezer köbméter gáz áramlott ki.
2008-ban az ExxonMobil is beszállt a projektbe. Egy 2010-es hazai gazdasági lapcikk szerint a közös program során három mély kutat fúrtak nagyjából 6000 méterig, az eredményeket azonban 2009 novemberében kiábrándítónak nevezték. A Földeák-1 kút repesztéses próbáinál a gáz mellett nagy mennyiségű édesvíz tört fel, és a gáz akár 16 százalék szén-dioxidot is tartalmazott. A vállalat 2010 februárjában kiszállt a projektből, és többek között a magas hőmérsékletre hivatkozott.
Kevesebb gázt találtak a tervezettnél
Egy 2011-ben a Petroleum Geoscience folyóiratban közölt medencemodellezés szerint a Makói-árok anyakőzetei a reméltnél jóval kevesebb gázt termeltek. A szerzők arra jutottak, hogy a medencében nem valószínű nagy, összefüggő tömör homokkő-gázfelhalmozódás. A gáz tehát létezik, de ilyen mélységben, ilyen hőségben és nyomás alatt a kitermelése a mai technológiával nem kifizetődő.
Hol áll ez a Kola-fúráshoz képest
A világ legmélyebb fúrása, az orosz Kola-félszigeten mélyített SG-3 1989-ben érte el a 12 262 métert. A makói rekord ennek nagyjából a fele. A szovjet kutatók ott 100 fokra számítottak, de egészen mást találtak: 12 kilométeren mintegy 180 °C-ot mértek.
A különbség beszédes. Makón feleakkora mélységben is melegebb volt, mint Kolán a fúrás legalján: 238 °C a 180 °C-kal szemben. Ennek oka a Kárpát-medence különleges földtani felépítése.
Vékony kéreg, forró mélység
A Pannon-medence kőzetburka szokatlanul vékony. Tari Gábor és munkatársai 1999-es tanulmánya szerint a Makói- és a Békési-medence alatt a földkéreg mindössze 22-25 kilométer vastag. Egy 2025-ös kutatás szerint a környező Keleti-Alpok és Déli-Kárpátok alatt ugyanez 40-45 kilométer. A forró földköpeny tehát közelebb van a felszínhez.
Lenkey László és munkatársai 2021-es áttekintése szerint a hazai hőáram átlaga 90 milliwatt négyzetméterenként. A szárazföldi kéreg világátlaga Davies és Davies 2010-es számításai szerint 70,9 milliwatt, vagyis hazánkban átlagosan negyedével több hő áramlik fel a mélyből.
Magyarország alatt a földkéreg csak 22-25 kilométer vastag, ezért ilyen meleg a mélység.
Mit jelent ez a magyar geotermiának
A gázkutatóknak a hőség akadályt jelentett, a geotermikus energia hasznosítóinak viszont előnyt. Ugyanezen a vidéken, Hódmezővásárhelyen már évek óta működik termálvízre épülő távfűtés, ahol a lehűlt vizet visszasajtolják a rétegbe. Egy 2008-as tanulmány szerint a rendszer évente 0,2-0,3 petajoule hőt szolgáltat fűtésre, használati melegvízre és fürdőkre.
A hasonló adottságú országok közül Izland a legismertebb példa, ahol a padló a geotermikus fűtés miatt sosem hideg. A mélység hője a bányászatban viszont nehézség, a világ legmélyebb bányájában 60 fokos a szikla, ezért jégkásával hűtik a járatokat.
Kapcsolódó cikkeink
Források: Oil & Gas Journal / Shana (2007), Oil & Gas Journal (2006), Oil & Gas Journal (2009), Világgazdaság, Wikipedia, Petroleum Geoscience (2011), Tari et al. (1999), EGU 2025, Földtani Közlöny (Lenkey et al., 2021), Central European Geology (Lenkey et al., 2008), Davies & Davies (2010)
