Egy fával fűtő családi házban a fűtési szezonban hetente kerül ki egy-két vödör hamu a kályhából, és a legtöbbször egyenesen a kukába megy. Pedig a tiszta fa hamuja nem haszontalan. Amikor a fa elég, a nitrogén és a kén nagy része gázként távozik, de az ásványi anyagok, főleg a kalcium, a kálium és a magnézium, ott maradnak a hamuban.
A legnagyobb része kalcium-karbonát, ugyanaz, ami a kerti mészben van. Ezért a fahamu lúgos, és úgy hat a talajra, mint egy gyors hatású meszezőanyag: emeli a kémhatást. Ez egyszerre az előnye és a veszélye.
Ez is érdekelhetAz erdészet arra kéri a kerttulajdonosokat, hogy ezt a gyorsan növő fát ne ültessék el1. Kálium és mész a savanyú talajnak
A brit királyi kertészeti társaság (RHS) tanácsa szerint a fahamut a csupasz talajra szórva, majd beforgatva vagy a komposzthoz keverve lehet felhasználni. Savanyú, káliumban szegény talajon kifejezetten jót tesz, a kálium pedig a virágzáshoz és a terméshez kell. Egy francia kertészeti áruház útmutatója évente négyzetméterenként 70-100 grammot, nagyjából egy kis marékot tart elegendőnek.
2. A komposztba, de csak keveset
Az RHS szerint a hamu csak alkalmanként, vékony rétegben kerülhet a komposztba. Ha túl sok kerül bele, a komposzt túl lúgos lesz, és lassul a lebomlás.
3. A jeges járdára
A hamu érdes, sötét színű, ezért a jeges járdán javítja a tapadást, és a napfényt is jobban elnyeli, így segít a jégnek olvadni. A sóval ellentétben nem árt a betonnak és a járda mellett álló növényeknek, cserébe a cipővel könnyen behordod a lakásba. Hogy só, hamu vagy homok a jobb választás, arról részletesen írtunk.
4. A kályha kormos üvegére
Egy benedvesített papírtörlőt vagy rongyot belemártva a kihűlt hamuba, a kormos kályhaüveg vegyszer nélkül is tisztára dörzsölhető. A hamu enyhén lúgos és finoman súrol, ezért leoldja a lerakódott kormot. Utána tiszta, nedves ruhával töröld át, majd szárazra.
5. Csigák ellen, szárazon
A száraz hamuból a növény köré szórt gyűrűt a csigák nem szeretik átlépni. A kertészeti tanácsadók szerint ez csak addig működik, amíg a hamu száraz: az első eső után elveszíti a hatását, és újra kell szórni.
6. A mohás gyepre
Ha a gyep azért mohásodik, mert a talaj savanyú, a hamu a meszezéshez hasonlóan segíthet. Előtte viszont győződj meg róla, hogy tényleg a kémhatás az ok, mert a moha a tömörödött, vizes talajon is elszaporodik. A mohás gyep leggyakoribb okairól korábban írtunk.
7. A paradicsom és a hagyma ágyásába
A káliumkedvelő zöldségek, mint a paradicsom, a hagymafélék vagy a káposzta, meghálálják, ha az ágyásuk talajába tavasszal kevés hamu kerül, feltéve, hogy a talaj nem eleve lúgos.
Ahol kárt okoz
Az RHS külön figyelmeztet: ahol a következő tavasszal burgonya lesz, oda ne kerüljön hamu, mert a lúgos talaj kedvez a burgonya varasodásának. Ugyanígy kerülni kell a savanyú talajt kedvelő növényeket: az áfonyát, a rododendront, az azáleát, a hangát és a kékre színezett hortenziát.
A magyar kertek egy részében ez még fontosabb. Az Alföldön és sok dombvidéki kertben a talaj eleve meszes, lúgos kémhatású, ott a hamu tovább ronthatja a helyzetet, és a vas- és mangánhiány miatt sárgulhatnak tőle a növények levelei. Ha nem tudod, milyen a talajod, egy egyszerű kémhatásmérő teszt a kertészeti boltban sokat elárul.
Csak tiszta, kezeletlen fa hamuja jöhet szóba. A szén, a brikett, a festett, lakkozott vagy pácolt fa és a szemét hamuja nem kerülhet a kertbe, mert nehézfémeket és más szennyező anyagokat tartalmazhat, és a kályhában sem szabad ilyet égetni: akár 300 ezer forint is lehet a bírság.
Még egy fontos szabály: a hamut mindig fém vödörben, fedővel, gyúlékony anyagoktól távol tárold, mert a látszólag kihűlt hamuban napokig parázs maradhat. A kertbe csak teljesen kihűlve kerüljön, nedves helyen tárolva pedig a kálium nagy része kimosódik belőle. A lehullott lombbal is hasonló a helyzet: a diófalevél sem csak szemét, ha tudod, mire használd.
Források: rhs.org.uk, promessedefleurs.ie, fairfaxgardening.org
