A só kiváló nedvszívó hatással rendelkezik és a népszerű háztartási tanács szerint ha az ablakpárkányba helyezzük egy kis tálban, akkor kevesebb pára csapódik le az üvegen. A trükknek viszont van egy fizikai korlátja, ami miatt egy átlagos, fűtött lakásban a só alig szív magába valamennyi párát. A logika egyszerű, ugyanis ami a sószóróban összecsomósodik, az a levegőből is elszívja a vizet. A rizs a háztartási tesztekben valamivel jobban teljesített, mint a só, de ugyanúgy csak kis mennyiségű vizet tud megkötni. Így kimondható, hogy a hatása sokkal kisebb, mint amit a közösségi oldalak ígérnek.
Hogyan szívja fel a só a vizet?
A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid valóban higroszkópos anyag. Van azonban egy küszöbe: a bostoni Szépművészeti Múzeum anyagtudományi adatbázisa szerint 20 fokon nagyjából 75 százalékos relatív páratartalom kell ahhoz, hogy a só számottevő mennyiségű vizet kezdjen felvenni és feloldódjon. Ez alatt csak a kristályok felszínén köt meg némi nedvességet.
A konyhasó csak 75 százalék körüli páratartalom felett kezd igazán vizet szívni, ez alatt szinte semmi sem történik.
Egy fűtött lakás levegője télen jellemzően 40-60 százalék páratartalmú, vagyis jóval a küszöb alatt van. A sótál ilyenkor nem szívja magába a vizet. A sószóróban azért csomósodik össze a só, mert főzés közben, a gőzölgő fazék mellett a konyhában rövid időre valóban 75 százalék fölé ugrik a pára.
Ez is érdekelhetHány fokon fagy meg a krumpli, az alma és a hagyma a kamrában?Miért párásodik az ablak?
Az ablak bepárásodása nem azt jelenti, hogy az egész szoba levegője nagyon nedves lenne. A pára azért csapódik le az üvegen, mert az üveg, főleg a régi egyrétegű ablaknál, sokkal hidegebb, mint a szoba. A hideg felület mellett a levegő harmatpont alá hűl, és a víz kiválik, akkor is, ha a szoba közepén 50 százalék a páratartalom. Hogy a pára melyik oldalán jelenik meg az üvegnek, abból az ablak állapotára is lehet következtetni.
A sótál ezen nem tud segíteni, mert nem az üveg felületét melegíti, és a szoba levegőjéből sem von el annyi vizet, ami számítana. Egy háztartásban a főzés, a zuhanyzás, a teregetés és a légzés nagyon sok vizet juttat a levegőbe, egy tál só ennek töredékét sem tudná megkötni.
A párás ablak oka a hideg üvegfelület, nem az, hogy hiányzik egy tál só a párkányról.
A boltban kapható páraelnyelő dobozok másféle sót használnak fel ehhez, az kalcium-kloridot tartalmaz általában, amely jóval alacsonyabb páratartalomnál is dolgozik, ezért kis helyiségben, szekrényben, autóban mérhetően több vizet gyűjt.
Mi segít valójában a párás ablak ellen?
A német szakmai ajánlások maguk is a szellőztetést teszik az első helyre. Az Öko-Test fogyasztóvédelmi magazin szerint a legjobb a rövid, teljes ablaknyitással végzett lökésszerű szellőztetés, és még jobb a kereszthuzat, amikor két szemközti ablak egyszerre van nyitva. Télen erre napi többször 5-10 perc elég.
A reggeli párát le kell törölni az üvegről és a keretről, mert a párkányon álló víz a tömítést és a fát is tönkreteszi, és a penésznek is jó táptalaj. A bútorokat néhány centire el kell húzni a külső faltól, hogy mögöttük is áramolhasson a levegő.
Egy olcsó páratartalom-mérő sokat segít. Ha a szobában tartósan 60 százalék fölött van a pára, több szellőztetés kell, ha 40 alatt, akkor a levegő már túl száraz. A mérő azt is megmutatja, hogy a sótál mellett semmi sem változik.
A fűtés egyenletessége is számít: a teljesen lehűlő szobákban a falak és az ablakok is hidegebbek, ezért több pára csapódik ki rajtuk. Arról, miért penészedhet be a szoba, ha teljesen elzárod a radiátort, külön cikkben írtunk.
A sótál tehát nem árt, csak éppen nem oldja meg a problémát. Ha a párás ablak minden reggel visszatér, a megoldás a rendszeres szellőztetés, valamint a fűtés, és végső esetben egy páramentesítő gép beszerzése és alkalmazása.
Források: cameo.mfa.org, saltwiki.hawk.de, oekotest.de
Következő cikk
Ezt nem vagyok hajlandó megenni!” Visszaküldte a rántott húst az étteremben, a szakács válasza olaj volt a tűzreElolvasom ›















