A legmelegebb cipőbélés a valódi báránybunda és a sűrű gyapjúnemez, ezek után jönnek a jó minőségű szintetikus töltetek, a leggyengébb pedig a vékony műszőrme és a flíz. Csakhogy a legmelegebb bélés is hidegen hagyja a lábat, ha egy másik, a vásárlásnál ritkán megnézett részlet nem stimmel a cipőn.
Ez a részlet a talp. Az orosz Lifehacker szerint ha a talp vékonyabb egy centiméternél, akkor bármilyen meleg is a bélés, a láb fázni fog, mert a hideg alulról, a járdából jön. Az anyagokat egy kijevi életmódportál vetette össze a fagyok előtt, a bélések közti különbségeket pedig több téli lábbeli-útmutató is hasonlóan írja le.
Ez is érdekelhetBlack Friday tejakció a Lidlben: 12 dobozzal vihetsz haza, de csak 8-at kell kifizetned!Báránybunda: a legmelegebb, de kényes
A természetes báránybunda, vagyis a gyapjas oldalával befelé fordított birkabőr a legtöbb téli útmutató szerint a legmegbízhatóbb bélés. A sűrű szőr sok levegőt zár be, és közben lélegzik is, így a láb kevésbé izzad benne, mint egy szintetikus anyagban. Egy orosz sportszerlánc lábbeli-útmutatója szerint a természetes szőrme kialakítja a cipőben a megfelelő mikroklímát, az orosz Argumenti i Fakti szerint pedig a természetes birkagyapjú bélés akár mínusz 30 fokig is védi a lábat.

Két hátránya van. Az egyik, hogy idővel letaposódik és elveszíti a szerkezetét, a másik, hogy a molyok is szeretik. Ha a bunda átnedvesedik, lassan szárad, és nedvesen sokat veszít a melegítő erejéből, ezért latyakos, sáros időben nem ez a legjobb választás. Arról, hogy jeges járdán mi segít a csúszás ellen, a cipőre húzott zokniról szóló cikkben írtunk.
Gyapjú és nemez: a régi bevált megoldás
A tömör gyapjúból nemezelt csizma, amelyet Oroszországban valenkinek hívnak, ma is az egyik legmelegebb lábbelinek számít. A gyapjú legnagyobb előnye, hogy gyorsan felszívja a nedvességet, és közben is meleg marad, így a láb száraz marad benne. Kivehető nemezbetéttel sok munkavédelmi és túracsizma is készül, ezt a betétet külön is ki lehet szárítani.
A kivehető nemezbetétes csizmánál a betétet minden este kivehetjük és megszáríthatjuk, így reggel száraz lesz.
A gyapjú nemcsak bélésként, hanem talpbetétként és zokniként is jól működik. A termozoknik többsége merinó vagy más gyapjú és szintetikus szál keveréke, mert a sima pamutzokni gyorsan átnedvesedik, és nedvesen már nem melegít.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Mit jelent a 200 és a 400 gramm?
A modern téli bakancsok és csizmák többsége szintetikus töltettel készül, ezeknél a gyártó egy grammban megadott értéket tüntet fel. Ez nem a töltet súlya a cipőben, hanem azt mutatja, hogy a szigetelőanyag négyzetméterenként hány grammot nyom. A 200 grammos töltet a hétköznapi téli viseletre és a mozgással töltött napokra elég, a 400 grammos már a hosszú, álldogálással töltött hidegre való.
A szintetikus töltet nagy előnye, hogy nedvesen is megtartja a melegítő képességének jó részét, és gyorsabban szárad, mint a természetes szőrme. Ezért latyakos, havas-esős télen, ami nálunk gyakori, egy jó szintetikus töltetes cipő sokszor jobb választás, mint a bundás.
A legkeményebb hidegre készült csizmákat gyakran két részből építik: a külső, alul gumis, felül bőr vagy műszálas héjba egy kivehető, vastag nemezbetét kerül. Ez a felépítés azért praktikus, mert a betét külön szárítható, és ha elkopik, cserélhető, a vízálló héj pedig a latyakot tartja távol.
A szintetikus töltet grammértéke nem a cipő súlyát, hanem a szigetelés vastagságát jelzi: minél nagyobb, annál melegebb.
A mozgás is számít a választásnál. Aki sokat sétál vagy túrázik, annak elég a mérsékelt, 200 gramm körüli töltet, mert járás közben a láb maga is termel hőt. Aki viszont sokáig áll egy helyben a hidegben, például buszmegállóban vagy piaci standnál, annak a vastagabb szigetelés vagy a gyapjú való.
Olvasd el ezt is: 7 norvég szokás, ami nagyon furának tűnik a magyaroknak
Műszőrme és flíz: szép, de kevésbé meleg
A legtöbb olcsó téli cipőben műszőrme vagy flíz a bélés. Az orosz News.ru összeállítása szerint a gyenge minőségű műszőrme rosszul véd a hidegtől, gyorsan összenyomódik, a láb izzad és csúszkál benne, a műszálas „gyapjú” és a flíz pedig a leggyengébb hőszigetelő. A jó minőségű, sűrű műszőrme viszont más útmutatók szerint szépen tartja a meleget, vagyis itt a minőségen múlik a különbség.
A valódi és a mű bundát boltban is meg lehet különböztetni. A műszőrme általában fényes, és ha két ujjad között megdörzsölöd, kicsit nyikorog. Ha a szálak könnyen kihúzhatók, az mindkét esetben gyenge minőséget jelez. A cipők anyagára egyébként uniós szabályok is vonatkoznak, erről az új uniós vegyianyag-tilalom kapcsán írtunk.

Kapcsolódó cikkeink
- 11.19.Nem mindegy, melyik tonhalkonzervet veszed le a polcról: az egyikben háromszor annyi higany lehet
- 11.18.Ezért nyalogatja magát órákig a macskád: 7 jel, hogy stresszes, amit sok gazdi félreért
- 11.18.A legtöbben rosszul használják ezt a gombot a műszerfalon, pedig ettől párásodik be az autó ablaka
A talp és a méret legalább annyit számít
A hideg nagy része alulról jön. A tömör gumitalp nehéz, és gyorsan átvezeti a hideget, ezért a jobb téli cipőkben a gyártók porózus, könnyű talpat használnak, például habosított poliuretánt. Egyes téli talpbetétek alatt fóliaréteg van, amely visszaveri a test hőjét.
A méretnél próbáláskor arra figyelj, hogy a lábujjaid ne érjenek a cipő orrához, és vastagabb zoknival is maradjon egy kis hely. A szoros cipőben nem marad melegítő levegőréteg a láb körül, így a legjobb bélés is hidegnek tűnik. A csúszós járdán a talp mintázata is számít, sokan ezért ragasztanak mosogatószivacsot a cipőtalpra.
Források: News.ru, Lifehacker, SectionHiker
Következő cikk
Aki ebből a 8 irodalmi kérdésből 8-ra tudja a választ, az nagyon extra tudással rendelkezik!Elolvasom ›















