9550 év. Ennyinek mérték 2008-ban azt a fadarabot, amelyet egy alig ötméteres, szélfútta lucfenyő alól ástak ki Svédországban. Ha ma számolunk, már 9568 évnél járunk. Amikor ez a fa gyökeret vert, a legutóbbi jégkorszak épp csak véget ért.
A fát a felfedezői Old Tjikkónak nevezték el, az elpusztult kutyájuk után. Dalarna tartományban áll, a Fulufjället-hegyen, ma nemzeti park területén.
Négy fadarab a gyökerek alól
A felfedezést az Umeå Egyetem jelentette be 2008 áprilisában. Leif Kullman professzor és Lisa Öberg a fa alatti talajban négy nemzedék lucfenyő maradványaira bukkant. A darabok kora:
| Maradvány | Kor (2008-ban) |
|---|---|
| 1. fadarab | 375 év |
| 2. fadarab | 5660 év |
| 3. fadarab | 9000 év |
| 4. fadarab | 9550 év |
A két legidősebb mintát egy floridai, miami laboratóriumban vizsgálták szén-14-es kormeghatározással. Kullman szerint a ma látható fa és a 9550 éves fadarabok genetikai anyaga azonos. Vagyis ugyanarról az élőlényről van szó, csak a föld feletti része cserélődött újra és újra.
A törzs fiatal, a gyökér ősöreg
Itt jön a csavar. Az a törzs, amit a fényképeken látsz, csak néhány száz éves. A lucfenyő úgy élte túl az évezredeket, hogy amikor egy törzse elpusztult, a gyökérzetből újat hajtott. A másik trükkje a bujtás: a hó lenyomja az alsó ágakat a földre, azok ott meggyökeresednek, és új hajtást nevelnek.
Az ilyen szaporodás neve klonális, mert az új hajtás genetikailag ugyanaz, mint az anyanövény. Kertben ezt sokan csinálják tudatosan, amikor egy földre hajló ágat lecövekelnek, hogy legyökeresedjen. Old Tjikkónál a hó és a szél végezte el ugyanezt.
Hol fa, hol bokor
Az egyetem közleménye szerint a hideg időszakokban a fenyő alacsony, földön kúszó bokorként vészelt át, a melegebb korszakokban pedig újra fává nyúlt. A fahatáron ez óriási előny: a szél és a fagy a kiálló törzset tépi, a hó alatt lapuló bokrot alig.
Az utóbbi évszázadban a svéd hegyvidéken a nyári átlaghőmérséklet nagyjából egy fokkal emelkedett. Kullman megfigyelése szerint az ősi lucfenyők erre úgy reagáltak, hogy kiegyenesedtek, és újra fa alakot vettek fel. Ugyanígy viselkednek a növényeink is: a fügefa is visszafagyhat a tövéig, aztán tavasszal a gyökeréről hajt újra.
Old Tjikko nem egyedül áll. A kutatók Lappföldtől Dalarnáig mintegy 20 olyan lucfenyőt találtak a svéd hegyekben, amelyek 8000 évnél idősebbek. Korábban az észak-amerikai, 4000-5000 évesre becsült fenyőket tartották a legöregebbnek.
Akkor ez a világ legöregebb fája?
Attól függ, mit számolunk. Old Tjikko kora a gyökérzet, vagyis a klón kora, a látható törzse a Wikipedia összefoglalója szerint csak mintegy 600 éves. Ha egyetlen, folyamatosan élő törzset keresünk, más fák viszik a pálmát.
Az Index 2022-es beszámolója szerint egy chilei patagóniai ciprus, az Alerce Milenario lehet a legidősebb. Jonathan Barichivich környezettudós és Antonio Lara 2020-ban fúrómintát vett belőle, 2400 évgyűrűt számoltak meg, a többit statisztikai modellel becsülték: a fa kora 5484 év lehet. Addig egy kaliforniai, mintegy 4853 éves fenyőt tartottak a legidősebb egyedi fának. Old Tjikko tehát a klónok között rekorder, nem a magányos törzsek között.
Látogatható, de nem csodafa
A fa a Fulufjället Nemzeti Park része, a dalarnai turisztikai iroda szerint bizonyos időszakokban sok látogató keresi fel. Aki odamegy, az első pillanatban csalódhat: egy vékony, szikár, ötméteres lucfenyőt lát, olyat, amilyenből nálunk karácsonyfa lesz. Az igazi kincse a föld alatt van.
És a legöregebb magyar fák?
Nálunk egészen más léptékben gondolkodhatunk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik anyaga szerint a legidősebb hazai tölgyfának a hédervári templom mellett álló Árpád-fát tartják, amelynek korát a szakemberek mintegy 700 évre becsülik. A kocsányos tölgy ugyanezen anyag szerint 600-700 évig élhet.
A magyar famatuzsálemek számbavétele nem könnyű munka. A MATE kutatója, Takács Márton közel 11 év alatt, több mint 45 ezer kilométert utazva csaknem 2000 idős fát mért fel az országban. Közben az elmúlt évtizedekben több óriást is elvesztettünk, köztük a zsennyei kocsányos tölgyet és a balatonhenyei bükköt.
Ha a kertedben vagy a faluban van egy öreg fa, az évgyűrűit nem kell megszámolnod. Elég, ha mellmagasságban, a földtől kb. 130 centire megméred a törzskerületét egy mérőszalaggal: az erdészek is ebben a magasságban mérik a fák vastagságát, és évről évre visszakeresheted, mennyit gyarapodott.
via mynewsdesk.com
