Sok lakásban a konyhapulton található egy elosztó, aminek az egyik aljzatában a légsütő, a másikban a vízforraló, a harmadikban pedig a kávéfőző van bedugva. Van olyan amikor ebből mindhárom egyszerre megy, és az elosztó dugója a falban langyossá válik, majd átmelegszik. Legtöbbször ebből nem lesz baj, de a langyos dugó már jelzésértékű számukra.
Az ok egyszerű fizika. Egy hagyományos, 16 amperes háztartási áramkörön 230 volton nagyjából 3680 watt fér el. Herédi Dávid villanyszerelő a HVG-nek arról beszélt, hogy a fali aljzat elméletileg legfeljebb 3,7 kilowattot bír, és az összes rádugott készülék együttes teljesítményének ez alatt kell maradnia.
Mekkora teljesítményen dolgozik a légsütő és a vízforraló?
A készülékek alján vagy hátoldalán lévő címkén szerepel a teljesítmény. A légsütőkön jellemzően 1500-2000 watt áll, a vízforralókon 2000-2400 watt. Ha a kettő egyszerre megy, az összeg 3500 és 4400 watt között lesz, vagyis a felső határ közelében vagy fölötte. Ha mellé kerül egy kenyérpirító vagy egy kávéfőző, a túlterhelés biztos.
A brit Electrical Safety First elektromos biztonsági szervezet szerint a legtöbb hosszabbító 13 amperre készül (a brit hálózaton ez nagyjából 3000 watt), a régebbi darabok és a kábeldobok viszont gyakran csak 10 amperre vagy kevesebbre. A feltekert kábeldob terhelhetősége akár 3-4 amperre is leeshet, mert a tekercsben nem tud hűlni a vezeték. Emellett az is kiemelten fontos, hogy hosszabbítót soha ne dugjunk bele egy másik hosszabbítóba.
Az olcsó, márkajelzés nélküli elosztóknál van egy további gond. A HVG-nek nyilatkozó villanyszerelő szerint ezek vezetékének keresztmetszete sokszor jóval kisebb, mint ami a címkéjükön áll, ezért hamarabb túlterhelődnek.

Mi történik, amikor túlterhelődik?
A Csongrád megyei katasztrófavédelem szakemberének elmondása alapján, a túl vékony vagy régi vezeték és a laza csatlakozás átmelegszik, a melegedéstől nő az átmeneti ellenállás, ettől pedig még jobban melegszik. A műanyag szigetelés ennek következtében megolvadhat és meggyulladhat. Az anyag szerint a vizsgált tűzesetek okai között az elektromos eredetűek aránya évek óta nő, a fő okok a vezeték túlterhelése, a nagy átmeneti ellenállás és a zárlat. A katasztrófavédelem azt is kéri, hogy a hosszabbítót mindig csak teljesen letekerve használjuk, és ne tegyünk rá semmit.
A túlterhelés figyelmezető jelei:
- égésnyom a dugón vagy az aljzaton,
- sercegő, zümmögő hang,
- kioldó biztosíték és forró dugó.
Amennyiben ezekből bármelyiket érzékeljük, azonnal ki kell húzni a készüléket a dugajból. A konyhai eszközök közül a kisebbek is számítanak, a lefekvés előtt kihúzandó konyhai készülékről korábban külön írtunk.
Hány konnektor kell egy konyhába?
Franciaországban erre kötelező szabvány van. Az NF C 15-100 a Legrand villamossági gyártó összefoglalója szerint 4 négyzetméternél nagyobb konyhába legalább hat konnektort ír elő, ebből négynek a munkapult fölött kell lennie. A mosogató és a főzőlap fölé konnektor nem kerülhet. A konyhai konnektorok saját, 20 amperes áramkörre kerülnek 2,5 négyzetmilliméteres vezetékkel, egy ilyen körön legfeljebb hat aljzattal. A sütő, a mosogatógép, a mosógép és a fagyasztó egyenként saját áramkört kap, a főzőlap pedig 32 amperest.
Ebből egy hazai konyhára is levonható néhány gyakorlati szabály:
- A nagy teljesítményű készülékek (légsütő, vízforraló, kenyérpirító, kávéfőző) egyenként fali aljzatba kerüljenek, ne közös elosztóba.
- A légsütő és a vízforraló lehetőleg ne egyszerre menjen ugyanarról a konnektorról.
- Elosztót csak kis fogyasztóknak (telefontöltő, rádió, lámpa) használjunk.
- Ha egy felújításnál kevés a pult fölötti konnektor, a bővítést és az áramkörök szétosztását villanyszerelőre kell bízni.
A régi lakások vezetékei a katasztrófavédelem anyaga szerint sokszor nem a mai nagy teljesítményű készülékekhez készültek. Hasonló a helyzet a nagy fogyasztóknál is, a villanybojler bekötéséről és használatáról egy villanyszerelő tanácsait gyűjtöttük össze.
Források: Electrical Safety First, Legrand, HVG, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság




