Amint beköszönt a jó idő a kertészek alig várják, hogy elkezdhessék a tavaszi munkálatokat a kertben. Ilyenkor elvégzik a kert felásását, majd azt követően a magok elvetését. De néha bekövetkezik a legrosszabb, és hetek múltán sem mozdul meg semmi, nem kelnek ki a magok. Általában a vetőmagot okolják ezért, pedig a legtöbbször nem a vetőmag a probléma, hanem az, hogy nem megfelelőek a körülmények.
A magok csírázása ugyanis egy nagyon érzékeny folyamat: hőmérséklet, nedvesség, oxigén és vetési mélység mind hatással vannak arra, hogy a magok kikelnek-e.Ugyanis ha ezek közül valamelyik nem megfelelő, a mag akár hetekig is mozdulatlan maradhat, vagy végleg tönkremegy a talajban.
Ez is érdekelhetEzért nem hideg sosem a padló az izlandi lakásokban, házakbanOkok ami miatt nem csírázik ki a mag:
1. Túl hideg a talaj
A vetőmag általában csak bizonyos talajhőmérséklet felett tud kicsírázni. Tavasszal, hiába meleg már a levegő a talaj még a legtöbb esetben hűvös, hideg, ugyanis a talaj jóval lassabban melegszik át. Egy napsütéses, 15 °C‑os délután, ha a talaj hőjét megmérjük, még mindig csak 6–8 °C-ot fogunk mérni. és ez bizony a vetőmagok többségének még nagyon hideg.
A hideg talajban viszont:
- a csírázás nagyon lelassul,
- a magok egy része elrothadhat,
- a kelés egyenetlen lesz.
Tehát kimondható, hogy a gyors csírázáshoz a legtöbb növénynek meleg talajra van szüksége.
2. Rosszul megválasztott vetési mélység
A nem megfelelő vetési mélység a másik leggyakoribb hiba, amit vetéskor elvétünk. Sok mag sajnos nem képes arra, hogy áttörje a túl vastag talajréteget. Általános szabály, hogy a vetési mélység nagyjából a mag átmérőjének kétszerese legyen.
Ez a gyakorlatban azt jelenti:
- apró magok (saláta, bazsalikom): szinte a felszínen
- közepes magok (répa, petrezselyem): 1–2 cm
- nagyobb magok (borsó, bab): 3–4 cm
Mert ha túl mélyre kerülnek a magok a földben, akkor a csíranövény egyszerűen elfogyasztja tartalékait, mielőtt elérné a felszínt.
3. Túl száraz a talaj
A megfelelő csírázáshoz az elvetett magoknak folyamatos nedvességre van szüksége. Figyelni kell rá, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen. A tavaszi vetéseknél különösen gyakori probléma, hogy a felső talajréteg gyorsan kiszárad. A mag ekkor megduzzad, majd a nedvesség hiányában leáll a csírázási folyamat. Ha ez hosszú időn keresztül fennáll akkor a mag végül elpusztul.
A legbiztonságosabb módszer:
- vetés utáni, óvatosan elvégzett öntözés
- a talaj nedvességének fenntartása
- szükség esetén finom permetezés
4. Elöregedett, vagy rosszul tárolt mag
A vetőmagok csírázóképessége egy idő után lecsökken. Vannak olyan magok is sajnos amelyeknél ez nagyon gyorsan bekövetkezik.ű
A régi magoknál gyakran előfordul:
- lassú kelés
- alacsony csírázási arány
- gyengébb növekedés
Ez vonatkozik leggyakrabban a hagyma, a paszternák vagy a petrezselyem magjaira. Ha bizonytalanok vagyunk a mag frissességében, érdemes csírázási próbát végezni nedves papírtörlőn, így ugyanis pár nap alatt kiderül, hogy a magok életképesek‑e.
A sikeres vetéshez biztosítani kell:
A vetőmag csírázása megfelelő körülményeket biztosítva, bárki számára sikerülhet.
A legfontosabb amit biztosítani kell hozzá:
- megfelelő talajhőmérséklet
- helyes vetési mélység
- nedvesség fenntartása
- friss vetőmag elvetése
Amennyiben ezek a feltételek adottak, a magok általában kikelnek. A kertben elvetett magok általában nem “hibásak”, hanem mi sietjük el a folyamatot.
