Négy alapvető kerttípust különböztetünk meg gyakorlati megfontolások alapján. Ezeknél a típusoknál figyelembe vettük a tulajdonosok lakáshelyzetét, vagyis hogy a kert része-e az állandó lakásuknak, csak hétvégeken tartózkodnak-e ott, vagy esetleg ritkábban, de hosszabb időszakokra (például nyaraláskor) használják a kertet. Az öntözés lehetőségeit is beleértettük a szempontok közé.
Lakóházkert
Azok a kerttulajdonosok, akiknek kertje a portájuk részét képezi, számos lehetőséggel rendelkeznek. Ezek a szerencsés emberek foglalkozhatnak olyan növényekkel, amelyek rengeteg és gyakori kézi munkát igényelnek, mint a betegségekre hajlamos gyümölcs-, szőlő-, zöldségfajták és dísznövények. Megfelelő öntözési körülmények mellett termeszthetők a magasabb vízigényű, értékes gyümölcs- és zöldségfajták. Azonban vízhiány esetén ne próbálkozzunk a vízigényes vagy akár a kevés vízigényű nyári másodvetésű zöldségek termesztésével, mint például a paprika, a karalábé, az uborka, a másodvetésű saláta, a zöldhagyma, a zöldbab és a zöldborsó.
Ha nincs öntözési lehetőség, akkor a korai vetést kell kihasználni, mivel a téli csapadék elegendő lehet a növények fejlődéséhez. Ilyenkor alkalmasak a télen áttelelő és korán tavasszal vethető zöldségfajták, mint a saláta, a spenót, a zöldborsó, a zöldhagyma és a korai kelkáposzta. Az áttelelő növények után palántázhatunk paradicsomot, spárgatököt, patisszont és néhány fűszerpaprikát, akár öntözéssel, akár anélkül. Az öntözés nélküli kertekben korai tavasszal vetendő gyökérzöldségek és retek is nevelhetők.
Fontos, hogy rövid tenyészidejű, korán szedhető fajtákat válasszunk, és biztonság kedvéért több fajtát is vessünk. Ne feledkezzünk meg az előcsíráztatott burgonyáról sem, mely korábban érik, mint a tömegáru. Az évelő zöldségek, mint a sóska és a spenót, többsége öntözés nélkül is megél, tehát alkalmasak széles körű termesztésre. Az öntözési lehetőségek mellett a korai tavaszi növények után ültethetünk uborkát, babot és rövid tenyészidejű káposztaféléket, az uborkát és a babot magról, a káposztaféléket palántáról.
Palántát érdemes megbízható forrásból vásárolni, mivel a saját nevelés időigényes, munka- és költségintenzív, gyakran kevés sikerrel jár. Az öntözés mellett a másodvetés lehetőségét is kihasználhatjuk, így ősszel is friss zöldségek kerülhetnek a család asztalára, mint a zöldhagyma, a zöldbab, a zöldborsó, a saláta, az uborka, a sóska és a spenót. Az öntözés jótékony hatását különösen a gyümölcsfajok, mint az őszibarack és a kajszibarack, valamint a bogyós gyümölcsök, elsősorban a szamóca érzik meg.
Munkakert
A kert nemcsak örömöt nyújt, hanem számos feladatot is ad. Különösen azok számára, akik ritkán tudnak oda eljutni és inkább pihenni, lazítani szeretnének ott. Kis kertjükben mégis szükséges a permetezés, gyomlálás, valamint a gyümölcsök és zöldségek betakarítása és ültetése. Így a kertünk a második, de egészséges munkahelyünk lehet. Ezen lehetőségek mellett szem előtt kell tartanunk, hogy nem választhatunk olyan szőlő-, gyümölcsfajtákat, amelyeket gyakran kell permetezni vagy porozni, illetve olyan zöldségfajtákat, amelyek rendszeres szedést vagy öntözést igényelnek, és olyan dísznövényeket, amelyek sok gondoskodást kívánnak.
A gyümölcsök többnyire elviselik a ritkább öntözést. Ebben a környezetben vegyük figyelembe, hogy az alma, a körte, az őszibarack és a csemegeszőlő sok kártevőnek és betegségnek van kitéve. Egy esős időszak a nyári melegben gyorsan súlyos károkat okozhat, mint például a fuzikládium, a peronoszpóra és a botritisz által. Olyan helyeken, ahol nem lehetséges az öntözés, kerüljük a nagy vízigényű zöldségek – például a saláta, uborka, paprika, zöldbab, káposztafélék – ültetését.
A gyümölcsfélék közül azok, amelyek víz- és növényvédelemre szorulnak – mint a kajszi, őszibarack, cseresznye, bogyósok, alma, körte, csemegeszőlő – termesztését meg kell fontolni.
Hétvégi kert
Sokan, akik csak a hétvégéken tudnak eljutni a saját kertjükbe vagy bérelt telkükre, szeretnének családjukkal együtt pihenni is. Ezekben a kertekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pihenőhelyekre, például füves területek kialakításával és évelő díszcserjékkel való körbeültetéssel. Habár ezáltal kevesebb hely marad a haszonnövények számára, mégis fontos, hogy legyen friss gyümölcsünk és zöldségünk.
Ezeknek a kerttulajdonosoknak javasoljuk, hogy ültessenek kevesebb és kevésbé igényes növényeket a rendszeres gondozás és növényvédelem hiányában. Amennyiben öntözési lehetőség áll rendelkezésre, ültethetőek paprika, paradicsom, korai káposztafélék, gyökérzöldségek és csemegekukorica. Ha öntözni nem lehetséges, akkor a gyökérzöldségekre, retekre, áttelelő évelő zöldségekre, valamint rövid tenyészidejű fajtákra érdemes összpontosítani.
A gyümölcsök tekintetében olyan igénytelen fajtákat válasszunk, mint a birs, az almapolya, a szilva, a dió, a mogyoró, a mandula, a szeder és a málna.
Díszkert
Ez a kert kifejezetten a hétvégi kikapcsolódás és pihenés célját szolgálja, és nem tartalmaz haszonnövényeket. A terület legfontosabb elemei a szárazságtűrő gyep, az árnyékot adó fák és a színes, díszítő bokrok. Mivel főként a meleg hónapokban keressük fel a kertet, és hetente csak 2-3 órát szánunk rá, olyan kevés gondozást igénylő növényeket válasszunk, amelyek tavasszal és nyáron virágoznak. Ideálisak az orgonák, spireák, japánbirsok és klemátiszok. Az évelő növények közül a liliomok és margaréták passzolnak ide. Az egynyári virágok közül a mályva, körömvirág, búzavirág, sarkantyúka, büdöske, estike, hajnalka, porcsin és lepkevirág alkalmazhatók.
A lejtős területeket talajtakaró növényekkel borítsuk, mivel ezeken a gyep gondozása nehezebb. A kert legszebb növényeit a pihenőhelyek és ablakok közelébe ültessük, hogy mindig szem előtt legyenek. A díszkert elengedhetetlen részei a lugasok és pergolák, valamint a növényekből formált sövények, amelyek határolják a területet. A drót- vagy kőkerítések elszigetelnek, míg az élősövények csak szimbolikusan jelölik a határokat, emellett esztétikai és környezetvédelmi szerepet is betöltenek. Ezek a természetes anyagokkal készült sövények harmonikusan illeszkednek a kert más növényeihez, összekötve a mesterséges és természetes elemeket.
Kép forrása: Daniel Kraft, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons