Hazánkban nagyon sok fürdőszobában van még felszerelve, egy nyolcvan-százhúsz literes fehér villanybojler, ami éjjel felfűti a vizet, napközben pedig lassan hűl. Viszont egyre többen gondolkodnak el azon, mi kerülhetne a helyére, hiszen a villanyszámlán ennek a készüléknek a fogyasztása adja az egyik legnagyobb tételt. Három irány van, és mindhárom mást old meg. Az egyik kevesebb áramot fogyaszt, a másik helyet szabadít fel, a harmadik pedig csak szebb. Érdemi különbség pénzben csak az első megoldás esetében van, el is áruljuk melyik megoldás ez!
1. A hőszivattyús tároló
Kívülről hasonlít a hagyományos bojlerre, de a vizet nem fűtőszállal melegíti, hanem a környező levegő hőjét pumpálja bele, ahogy egy klíma, csak éppen fordítva működve. Az amerikai energiaügyi minisztérium tájékoztatója szerint az ilyen készülékek kétszer-háromszor hatékonyabbak, mint a hagyományos elektromos vízmelegítők.
Van viszont két feltétele, amit biztosítani kell, a minisztérium szerint olyan helyiség kell neki, ahol egész évben 4 és 32 fok között marad a hőmérséklet, és legalább 28 köbméternyi levegő van körülötte. Egy kis fürdőszoba ehhez sajnos szűk, egy kamra, pince vagy kazánház viszont megfelelő lehet. A készülék közben hűti is a helyiséget, ezt egy fűtetlen pincében télen érezni lehet. Az ára azonban borsos, hiszen a hagyományos bojler többszörösét is elkérik érte.
Mennyit spórolhatunk vele? Egy durva számítás szerint, abban az esetben, ha két ember naponta összesen nagyjából 80 liter 40 fokos vizet használ, a víz felmelegítése évente 950 kilowattóra körül van, a tároló hőveszteségét nem is számolva. Ennek a fele-kétharmada megspórolható. A rezsicsökkentett, kilowattóránként nagyjából 37 forintos áramárral ez évi 18-24 ezer forint, az átlagfogyasztás feletti, 70 forint körüli árral 35-45 ezer forint. Ebből egy drágább készülék sokára térül meg, nagyobb családnál vagy átlag feletti fogyasztásnál gyorsabban.
2. Az átfolyós vízmelegítő
Az átfolyós készülék azért jó, mert csak akkor melegít, amikor folyik a víz, ennek köszönhetően tárolási vesztesége nincs. A gond leginkább magával a teljesítménnyel van. Ha a zuhany percenként 8 liter vizet ad, és azt 12 fokról 40-re kell felmelegíteni, ahhoz folyamatosan nagyjából 15-16 kilowatt kell. Ez a fizika, nem a gyártón múlik, és egy átlagos, egyfázisú lakáscsatlakozás ezt nem bírja, így mindenképpen háromfázisú bekötés kell hozzá.
A kis, 3-6 kilowattos átfolyós készülékek ezért inkább kézmosóhoz, mosogatóhoz valók, ahol kevés melegvíz felmelegítésére van szükség egy alkalommal. Egy távoli mosdónál viszont jó megoldás lehet, mert nem kell a vizet a bojlertől végigfolyatni a csövön, amíg meleg lesz.
A kisebb, vagy lapos bojler
A lakberendezési trend napjainkban a lapos, falba süllyesztett vagy szekrénybe rejtett tárolókat is lehetővé teszi. Ez helyet és látványt nyer, energiát viszont nem, ugyanis a víz felmelegítéséhez ugyanannyi áramra van szükség mint egy hagyományos villanybojler esetében.
Milyen esetben nem éri meg cserélni?
Abban az esetben ha a bojler működik, és vezérelt, éjszakai árammal fut, ilyen esetben ugyanis a csere ritkán hozza vissza az árát belátható időn belül, hiszen a melegvíz így is olcsóbb. Ilyenkor a beállításon több múlik, mint a készüléken: a villanybojler hőfokán és időzítésén havonta ezrek múlhatnak.
Szerintünk a hőszivattyús tároló akkor jó döntés, ha a régi bojler amúgy is cserére szorul, van hozzá megfelelő helyiség, és a háztartás nappali, drága árammal fűti a vizet. Ha ezek közül kettő nem teljesül, a jól beállított hagyományos bojler a józanabb választás.
Források: U.S. Department of Energy, Economx, Money.hu
