A borsó egy nagyon könnyen termeszthető zöldség amit a hazai kiskertekben a legtöbbször meg is találhatunk. Vannak akik azonban panaszkodnak, hogy hiába ültetik el a borsó nem kel ki, vagy gyenge tövek fejlődnek belőle. A borsó vetése már valószínű megtörtént, viszont van pár alapvető szabály, amit érdemes betartani.
A borsó egy kimondottan hidegkedvelő zöldség, amely vetést követően gyorsan nő, és még a kezdő kertészek számára sem okoz gondot a nevelése. Azonban a gyakorlott kertészek közül is sokan tapasztalják, hogy az elvetett zöldborsó egyszerűen nem kel ki, vagy ha mégis akkor később sem fejlődik úgy, ahogy kellene.
Hibák a borsó vetésekor, amik miatt nem kel ki:
1. Rossz időpontban lett elvetve
Ugyan a borsó hidegkedvelő, így sokan azt gondolják, hogy bármikor elvethető. Azonban a talaj hőmérsékletének tartósan melegnek kell lennie ahhoz, hogy a belevetett magok kikeljenek. Az ideális talajhőmérséklet ehhez 5-10°C között van, ennél hidegebb talajban a mag egyszerűen nem fog kikelni csinálhatnak bármit. Amennyiben viszont még ennél is melegebb a talaj, ott gyorsan, akár már 7-10 nap alatt is kikel. Tehát a borsót akkor ajánlott elvetni, amikor a talaj már annyira száraz és meleg, hogy kényelmesen lehet benne dolgozni.
2. Túl mélyre lett elvetve
A borsómagokat vannak akik 5-6 cm mélyre is ledugják, ez azonban nem jó. Ugyanis a borsót 2-3 cm mélyen kell csak elvetni. Ennél mélyebben a csíra túl hosszú utat tesz meg, mire eléri a felszínt, és közben könnyen elrothad, mielőtt kibújhatnak a napfényre. Az borsómagokat nagyon egyszerűen el lehet vetni, amihez az ujjunkkal mélyíteni kell egy kis gödröt a talajba kb. 2-3 cm-re, ebbe beleszórni a magot, és finoman egy kevés földdel betakarni.
3. Rossz minőségű a talaj
A borsó számára a legideálisabb a laza, levegős, jó vízáteresztő képességű talaj. Ugyanis ha a talaj tömött, nehéz akkor a mag nagy eséllyel fulladásnak indul. Ezt úgy lehet orvosolni, hogy vetés előtt alaposan fel kell ásni a talajt.A borsónak fontos, hogy a gyökerei könnyen tudjanak lefelé terjeszkedni, és a víz ne álljon meg a felszínen. A borsó nitrogénkötő növény , ennek köszönhetően saját maga képes nitrogént termelni a levegőből a gyökerein élő baktériumok segítségével, így trágyázni csak érett komposzttal vagy szerves trágyával érdemes ősszel a talajt, tavasszal már nincs szüksége semmire.
4. Nem lettek beáztatva a magok
Amennyiben a vetésre szánt borsómagok régebbiek vagy szárazak akkor ajánlott beáztatni őket langyos vízben, 12-24 órán át vetés előtt. Ez az eljárás ugyanis felgyorsítja a csírázást, és segít, hogy a magok könnyebben felvegyék a nedvességet a talajból. Akkor jó ha a magok duzzadtak és puhák, ilyenkor azonnal el kell vetni.
5. Felcsipegették a madarak
A madarak közül tavasszal nagyon sokan szemet vetnek a frissen vetett borsóra. Ezek a madarak a csőrükkel, karmaikkal kiássák a magokat, vagy lecsipkedik a friss hajtásokat. Vetést követően javasolt lefedni a sort egy műanyag fóliával vagy néhány ággal, amíg a palánták ki nem kelnek és meg nem erősödnek. Ez egyszerű, de nagyon hatékony védelem. Alkalmazni lehet ehhez régi CD-lemezek, flittereket egy zsinórra fűzve, ugyanis ez is elriasztja a madarakat a csillogásával és mozgásával.
6. Nem jó a növénytárs mellette
A borsó növénytársai is fontos szerepet töltenek be, ugyanis van ami mellett kimondottan jól fejlődnek, míg mások mellett amelyek mellé jól illik, és vannak, amelyek mellett egyszerűen nem fejlődnek.
- Jó hatással van a fejlődésére: a retek, saláta, sárgarépa, káposzta, uborka.
- Kerülendő, hiszen ki nem állhatják egymást: a hagymával, fokhagymával és a burgonyával.
7. Hiányzik a megfelelő támrendszer
A borsónak szüksége van megfelelő dámrendszerre, ugyanis egy kúszónövény, így fontos neki, hogy legyen mire felkapaszkodjon. Ha ezt nem biztosítják számára akkor a növény a földön fog kúszni, ami betegségeket, rothadást és rossz termést okozhat. Már vetéskor ajánlott kialakítani ezt, ugyanis a borsó azonnal elkezd kapaszkodni, ahogy kikel a földből.
