A sokoldalú felhasználásnak köszönhetően a szója meghatározó szerepet tölt be a növénytermesztésben. Milyen általános jellemzői vannak? Milyen a termőhelyi és tápanyagigénye? A cikkben minden fontos kérdést megválaszolunk, továbbá a tápanyag-utánpótlásra is kitérünk.
Jól értékesíthető
A szója értékes, magas fehérjetartalommal rendelkező hüvelyes haszonnövény. Kiváló beltartalmi adottságokkal rendelkezik. Ma már világszerte termesztik különféle felhasználásra. Nemcsak a takarmányok előállításakor találkozhatunk vele, hanem a gyógyszer-, az élelmiszer- és a festékiparban is. Magas mértékű szemesfehérjenövény-támogatás vehető igénybe rá.
A fajtától függően szeptember közepére, végére érik be. 2023-ban 58 ezer hektáron vetettek szóját Magyarországon. Az országos termésátlag 3 t/h fölött alakult. Ráadásul népszerű az európai előállítású, nincs az a mennyiség, amelyet ne tudnának eladni a gazdák. Ez annak köszönhető, hogy Európa igyekszik támogatni a kontinentális eredetű fehérjenövények piacát, hogy ki tudja váltani az importot.
A termőhely jellemzői
A szója esetében nagy termést tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött vályogtalajokon lehet elérni. Agyag-, szikes és homokos talajokon nem termeszthető. A növény a csapadékra és a hőmérsékletre nagyon igényes, ezért ezt mindenképpen figyelembe kell venni a termőhely megválasztása során. Szereti az egyenletes meleget, és virágzáskor, valamint magkötéskor pedig a páradús levegőt és a csapadékot. Öntözött viszonyok között a legmegbízhatóbb a termesztése.
A szója az elővetemény iránt nem túlságosan igényes. Azonban gyomirtási és kórtani okok miatt a len, a repce és a napraforgó után nem érdemes vetni. A fajta kiválasztásakor figyelembe kell venni a terület adottságait, a termesztés módját, a termesztési célt és a technikai felkészültséget. Mindemellett meghatározó szerepe van a növény vetésforgóban meghatározott helyének, továbbá fontos a szója vetőmag minősége.
A szója tápanyagigénye
A hüvelyesek közül a szója a legigényesebb a tápanyagokra, ezért rendkívül fontos, hogy azok megfelelő mennyiségben és arányban álljanak a rendelkezésére. A nitrogéntrágyázást befolyásolja többek között a vetőmag baktériumos oltása és az, hogy az adott területen korábban termesztettek-e szóját.
A növény kevesebb nitrogént igényel a gyökérgümők nitrogénkötése miatt. A vetőmag oltása esetén a nitrogénszükségletének kb. 40%-át a légköri nitrogén megkötésével fedezi. Továbbá a kálium- és foszforigénye nagy, szóval meghatározó jelentősége van a kálium- és foszforműtrágyázásnak. Az innovatív ajánlások mellett csökkenteni lehet az inputanyagköltséget.
Fontos szerepe van a pontos és szakszerű tápanyag-visszapótlásnak is talajvizsgálat és arra épülő szaktanácsadás mellett. Sort kell keríteni őszi és tavaszi alaptrágyázásra, starter trágyázásra, továbbá levéltrágyázásra 6-12 leveles állapotban és virágzás előtt, bimbós állapotban is.
Összességében elmondható, hogy a mezőgazdaság egyik sikernövénye a szója. A cikkben említett előnyök a hazai vetésterület növekedését fogják eredményezni.
Kép forrása: pexels
