Amikor Victor Vescovo amerikai felfedező 2019-ben leereszkedett a Mariana-árok legmélyebb részére, arra számított, hogy a bolygó egyik legérintetlenebb és legkevésbé ismert világával találkozik. Közel 11 kilométerrel az óceán felszíne alatt azonban nemcsak különleges élőlényeket látott, hanem olyat is, amitől nagyon megdöbbent.
Victor Vescovo 2019-ben egy különleges tengeralattjáróval ereszkedett le a Challenger-mélységbe, amely a Mariana-árok legmélyebb ismert része, egyben a világtengerek legmélyebb ismert pontja.
A merülés során körülbelül 10 927 méteres mélységet ért el. Az expedíció célja az volt, hogy feltérképezzék és tanulmányozzák a Föld óceánjainak legmélyebb területeit.
Arra azonban valószínűleg kevesen számítottak, hogy ilyen elképesztő mélységben a modern ember mindennapjainak nyomaival is találkoznak.
Vescovo ugyanis olyan hulladékot figyelt meg, amely műanyagnak tűnt. A merülésről szóló korabeli beszámolók műanyag zacskót és édességcsomagolást is említettek, bár Vescovo később pontosította, hogy nem tudta minden tárgyról egyértelműen megállapítani, pontosan mi volt.
A lényegen azonban ez nem változtatott: az emberi eredetű szennyezés a bolygó egyik legnehezebben megközelíthető pontjára is eljutott.
Olyan mélységről beszélünk, amit szinte lehetetlen elképzelni
A Mariana-árok a Csendes-óceán nyugati részén található. Legmélyebb ismert területe a Challenger-mélység.
A pontos mélység a mérési módszertől és az alkalmazott műszerektől függően némileg eltérhet, de a modern mérések szerint 10,9 kilométernél is mélyebbre nyúlik.
Hogy érzékeltessük a méreteket: ha a 8849 méter magas Mount Everestet a Challenger-mélység aljára helyeznénk, a hegy csúcsa még mindig több mint két kilométerrel a tenger felszíne alatt lenne.
Az ember számára ez gyakorlatilag megközelíthetetlen környezet.
A nyomás önmagában halálos lenne
Nemcsak a távolság jelenti a problémát. Ilyen mélységben elképesztően nagy víznyomás uralkodik.
A Challenger-mélység alján a nyomás több mint ezerszerese lehet a tengerszinten tapasztalható légköri nyomásnak.
Az emberi szervezet ilyen körülmények között védelem nélkül nem lenne képes életben maradni. Éppen ezért a merülésekhez olyan speciálisan megépített mélytengeri járművekre van szükség, amelyek szerkezete képes ellenállni az óriási külső nyomásnak.
Már maga az is technológiai bravúr, hogy egy ember biztonságosan eljusson oda, majd visszatérjen a felszínre.
Kevesen jutottak el a Föld legmélyebb pontjára
A Challenger-mélység meghódításának története több mint hat évtizedre nyúlik vissza.
1960-ban Jacques Piccard és Don Walsh a Trieste nevű batiszkáffal jutottak le a mélybe. Több mint fél évszázaddal később, 2012-ben James Cameron filmrendező egyedül hajtotta végre a merülést.
2019-ben Victor Vescovo következett, aki a Five Deeps Expedition keretében az öt óceán legmélyebb pontjainak elérését tűzte ki célul.
Ezek a merülések nem egyszerű rekordkísérletek voltak. A kutatók térképezték a tengerfeneket, mintákat gyűjtöttek, valamint a szélsőséges környezetben élő organizmusokat is vizsgálták.
Négy órát töltött odalent, aztán elővette a szendvicsét
Vescovo nem csupán elérte a feneket, majd azonnal elindult felfelé.
Egyik merülése során nagyjából négy órát töltött a mélyben, miközben bejárta a terület egy részét és megfigyelte környezetét.
Sziklákat, különleges élőlényeket és különböző tárgyakat figyelt meg.
A rendkívüli expedíciónak volt egy egészen hétköznapi pillanata is. Miután befejezte a munka egy részét, Vescovo leállította a hajtóműveket, hátradőlt, és megevett egy tonhalas szendvicset, miközben tengeralattjárója a Föld legmélyebb ismert óceáni területének közelében tartózkodott.
A cikk folytatódik, a reklám alatt lapozhatsz!















