Tine Sundfør, a norvég médiából ismert dietetikus azt mondta, hogy Svédországban nem venne kenyeret. Ha a svédországi nyaralójába megy, a kenyeret is otthonról viszi, mert szerinte a norvég jobb. A nyilatkozatát a göteborgi Göteborgs-Posten szemlézte.
A svéd sajtó évek óta foglalkozik a kenyerek cukortartalmával. A Göteborgs-Posten egy korábbi fogyasztói összeállításában tizenöt boltban kapható kenyeret vizsgált: több népszerű svéd kenyérben 9-13 gramm cukor volt 100 grammban, miközben egy cukor nélkül sütött kenyérben jellemzően 1-4 gramm van. A cukor többnyire szirupként kerül a tésztába, és ez a svéd pékségekben az első világháború óta szokás. Az adatok 2014-esek, azóta a receptek változhattak.
Mit tudnak a norvégok, amit a svédek nem?
Norvégiában 2006 óta van egy önkéntes jelölés, a Brødskalaen, vagyis kenyérskála. A norvég Opplysningskontoret for brød og korn (a gabonaágazat tájékoztató irodája) leírása szerint négy fokozata van, aszerint, hogy a felhasznált liszt mekkora része teljes kiőrlésű:
| Norvég kenyérskála fokozata | Teljes kiőrlésű liszt aránya |
|---|---|
| Fint (finom) | 0-25% |
| Halvgrovt (félbarna) | 26-50% |
| Grovt (barna) | 51-75% |
| Ekstra grovt (extra barna) | 76-100% |
A jelzés a csomagoláson egy négyrészes ábra és egy százalékszám. A skálát a norvég sütőipar fogyasztóvédőkkel és az egészségügyi hatósággal közösen dolgozta ki.
Svédországban a Kulcslyuk (Nyckelhålet) jelölés segít: a svéd élelmiszer-hatóság szabálya szerint egy ilyen jelzésű puha kenyérben legfeljebb 5 gramm cukor lehet 100 grammban, legalább 5 gramm rost, és a szárazanyag legalább 30 százaléka teljes kiőrlésű gabona. A Kulcslyuk nélküli svéd kenyerekre ez nem vonatkozik.
Mit ír elő a magyar szabály?
Nálunk nincs ilyen skála, de a Magyar Élelmiszerkönyv megvédi a neveket. A Nébih termékteszt-oldala, a Szupermenta összefoglalója szerint „teljes kiőrlésű kenyér” csak az lehet, amelynek a lisztjében legalább 60 százalék a teljes kiőrlésű búza-, rozs- vagy tönkölyliszt. A Graham-kenyér is ide tartozik, abban a Graham-liszt aránya legalább 90 százalék. A rozskenyérben legalább 60 százalék rozs van. Hogy a magyar kenyerek hol állnak európai összevetésben, a TasteAtlas közép-európai rangsora mutatja meg.
A barna szín nem bizonyíték. Az Élelmiszerkönyv szerint ha a kenyérbe színező malátát tesznek, azt a termék nevében is fel kell tüntetni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezért azt tanácsolja, hogy a sötét kenyér színe mögött mindig nézd meg az összetevőket.
A szabály sem garancia mindenre. A Szupermenta 2020-ban 18 előre csomagolt teljes kiőrlésű terméket vizsgált meg, és 11 esetében hatósági eljárás indult: volt, amelyikben kevesebb volt a rost, mint amennyit a címke ígért, és volt, amelyikben rosszul tüntették fel a teljes kiőrlésű liszt arányát. Egy terméket a megengedettnél magasabb sótartalom miatt 200 ezer forintra bírságoltak.
Mit nézz meg a boltban?
- Ha a név „teljes kiőrlésű”, az összetevők listáján az MDOSZ szerint ideális esetben a teljes kiőrlésű liszt áll az első helyen.
- Ha a kenyér barna, de a névben vagy az összetevők között színező maláta szerepel, a szín nem a teljes kiőrlésű liszttől van.
- Ha a tápértéktáblázatban a cukor több, mint a rost, a svéd Västmanland régió dietetikusainak ökölszabálya szerint ez nem jó választás. Ők 100 grammonként 5 gramm alatti cukrot javasolnak.
- Ha a rost 100 grammban legalább 6 gramm, az uniós szabály szerint a kenyér „magas rosttartalmú”, 3 gramm fölött „rostforrás”.
A rost számít. A WHO megbízásából készült, a The Lancetben 2019-ben megjelent elemzés 185 megfigyeléses vizsgálat és 58 klinikai kísérlet alapján arra jutott, hogy a napi 25-29 gramm rostot fogyasztók körében 15-30 százalékkal alacsonyabb volt több betegség és a halálozás kockázata, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. A világ átlaga 20 gramm alatt van.
A valódi teljes kiőrlésű kenyér az MDOSZ leírása szerint tömörebb, kisebb térfogatú, és látszanak benne a korpaszemcsék. Aki inkább kovászos kenyeret vesz, annak arról is van mit tudnia, mitől más a fehérnél.
via gp.se
