1901 óta mindössze 38-szor fordult elő, hogy Magyarországon karácsony mindhárom napján esett a hó. A Klímapolitikai Intézet a HungaroMet adatai alapján gyűjtötte össze ezt a számot, és a következtetés egyértelmű: nálunk a fehér karácsony kivétel, nem szabály.
A kérdés mégis minden ősszel előkerül. A német Daswetter.com portálon most Dominik Jung meteorológus beszélt az első jelekről, de a cikk maga is leszögezi, hogy trendekről van szó, nem előrejelzésről. A megbízható időjárás-előrejelzés hét-tíz napra szól, a karácsonyra vonatkozó első használható jelek december elején jöhetnek.
Mit mutatnak a modellek decemberre?
Az európai Copernicus éghajlati szolgálat szeptemberi évszakos előrejelzése szerint az első jelek enyhe európai telet valószínűsítenek, a tél egészére átlag feletti hőmérséklettel, és Európa nagy részén az átlagosnál több csapadékkal. A több csapadék ugyanakkor nem jelent több havat. Ha a levegő enyhébb, alacsonyabb területeken a csapadék inkább eső.
Jung szintén enyhén átlag feletti decemberrel számol, havazásra szerinte inkább 600-800 méter fölött lehet számítani. Magyarországon ilyen magasság az Északi-középhegységben van. Szilveszter körül változékony, nyugatias áramlást vár, amikor az atlanti nedves levegő összetalálkozhat a keletről érkező hideggel, de hogy ebből hó lesz-e, azt ma senki nem tudja.
Az évszakos előrejelzés nem napi időjárást ad, hanem azt, hogy egy hónap átlagosan melegebb vagy hidegebb lehet-e a megszokottnál. A Copernicus erdőtűz-előrejelző rendszerének magyarázata szerint egy adott hely napi időjárását hónapokkal előre nem lehet megjósolni. Az ECMWF egyik szemináriumi anyaga ezt Európára külön is kimondja: télen a légkör belső változékonysága nagy, ezért a téli előrejelzések itt a legbizonytalanabbak.
Mit számít az El Niño?
Az amerikai NOAA klímaelőrejelző központjának október 8-i jelentése szerint a Csendes-óceán egyenlítői részén zajló El Niño tovább erősödik, a vízhőmérséklet a mérési területen 2,1 fokkal haladja meg az átlagot. A központ szerint 83 százalék az esélye, hogy októbertől decemberig 1950 óta nem mért erősségűvé válik.
Európára gyakorolt hatása viszont gyenge és kiszámíthatatlan. A brit Met Office kutatója, Adam Scaife egy ECMWF-szemináriumon arról beszélt, hogy a megfigyelt összefüggések Európában gyengék, és a legerősebb El Niño-évek mintázata eltér a mérsékeltekétől. A Readingi Egyetem 2024-es kutatása szerint az erős El Niño-évek könnyebben előre jelezhetővé teszik az európai telet, de ez évről évre nagyon különböző. Jung a két korábbi nagy El Niño-telet hozta példának: 1997/98 és 2015/16 Németországban többnyire enyhe volt. Hogy a hosszú távú modellek idén mit láttak a télre, arról szeptemberben a téli előrejelzést átíró modelleknél írtunk.
Milyen gyakori nálunk a havas karácsony?
A Klímapolitikai Intézet összesítése szerint 1951 és 2023 között az évek nagyjából negyedében volt az ország legalább kétharmada hóval borított karácsonykor. 1960 és 2000 között ez évtizedenként körülbelül háromszor fordult elő, 2000 és 2020 között már csak nagyjából egyszer. Budapesten minden negyedik-ötödik karácsonykor volt hótakaró, legalább 5 centiméteres hó mindhárom ünnepnapon nagyjából hétévente, a belvárosban csak tízévente egyszer. Az északkeleti országrészben kétszer akkora az esély, mint délkeleten vagy délnyugaton.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita az Eduline-nak felsorolták, mikor volt országos fehér karácsony 1971 óta: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010. Az elmúlt tíz évben az ország nagy részén csak egy-három havas karácsony volt, egyes tájakon 2015 óta gyakorlatilag egy sem. Ez illeszkedik a HungaroMet adataihoz, amelyek szerint évente jóval kevesebb a fagyos nap, mint a nyolcvanas években.
A karácsonyi időről december közepétől lehet többet mondani, amikor a középtávú modellek már elérik az ünnepeket. Addig minden havas vagy zöld karácsonyt ígérő cím találgatás.
Források: daswetter.com, NOAA CPC, Klímapolitikai Intézet
