A kertészkedők egy része még ma is úgy tervez, hogy októberben megjön az első fagy, és addigra a muskátlinak, a leandernek és a citromfának fedél alatt a helye. A meteorológiai mérések szerint ez a naptár az elmúlt évtizedekben jelentősen elcsúszott, csak nem úgy, ahogy a legtöbben gondolnák.
A HungaroMet három kutatója, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila és Szentes Olivér az Agrofórumban idén márciusban közölt elemzésében az 1980 és 2024 közötti időszakot vizsgálta. Az eredményük szerint a fagyos napok száma átlagosan 22 nappal, évi 109-ről 87-re esett. Fagyos napnak az számít, amikor a napi legalacsonyabb hőmérséklet 0 fok alá süllyed.
Hosszabb ősz, rövidebb pihenő
A kutatók a tenyészidőszakot, vagyis azt az időszakot is vizsgálták, amikor a növények aktívan növekednek. Ennek vége ugyanebben a 44 évben november 5-ről november 20-ra tolódott, a teljes időszak pedig körülbelül 35 nappal lett hosszabb. Ennyivel rövidebb lett a növények téli nyugalmi időszaka. Az előrejelzések szerint a folyamat folytatódik: a regionális klímamodellek alapján 2031 és 2060 között az ország nagy részén évi 60-70 fagyos nap lesz.
A tavasz is változik. Az ELTE meteorológusai, Szabó Péter és Pongrácz Rita 1971 és 2020 közötti adatok alapján azt találták, hogy az utolsó tavaszi fagy nagyjából egy héttel korábbra került az 1970-80-as évekhez képest. A gond az, hogy a növények ennél is hamarabb indulnak, így a fagykáros időszak hossza nőtt. A gyümölcsfák virágait ezért egy enyhe tél után egy áprilisi fagy jobban megviselheti, mint régen.
Miért fagy el mégis a muskátli októberben?
Az átlagok mögött ugyanis évek és éjszakák vannak. A 87 fagyos nap egy országos átlag, és egyetlen hideg, derült éjszaka elég ahhoz, hogy egy fagyérzékeny cserepes növény elfagyjon.
A mért hőmérséklet ráadásul nem az, amit a növény érez. Az időjárás-jelentésekben szereplő érték két méter magasan, árnyékban mért léghőmérséklet. Derült, szélcsendes éjszakán a talaj közelében a levegő ennél jóval hidegebb lehet, így akkor is kialakulhat talajmenti fagy, ha a jelentés még pozitív minimumot mutat. A Világgazdaság egy korábbi, a meteorológiai szolgálat agrometeorológiai előrejelzésére épülő cikke szerint az első őszi talajmenti fagyok főleg derült, szélcsendes éjszakákon, a völgyekben és a homokos talajok felett jelennek meg először.
A kert fekvése is számít. Egy völgyben, mélyedésben vagy egy szélárnyékos udvar alján a hideg levegő megül, ott hamarabb fagy, mint egy dombtetőn vagy egy városi erkélyen. A ház fala mellett álló balkonládák a fal melegétől gyakran tovább kibírják, mint a kert közepén álló dézsás növények.
A hosszabb ősz tehát nem jelenti azt, hogy a cserepes növényeket nyugodtan kint lehet felejteni november végéig. Inkább azt, hogy az időjárás-előrejelzés minimumát kell figyelni, nem a naptárat, és a derült, szélcsendes éjszakák előtt kell lépni. Ilyenkor ezt az öt dolgot kell megtenni a cserepes növényekkel.
Források: Agrofórum: HungaroMet-elemzés a fagyokról, Másfélfok: az ELTE kutatása a tavaszi fagyokról, Világgazdaság
