Biztosan sokukkal megesett már az éltük során, hogy egy fagyos reggelen egyszer csak elhallgatott a kazán, és leállt a fűtés. Ilyenkor a legtöbben arra gondolnak, hogy a készülék hibásodott meg, vagy pedig áramszünet van. Ekkor rögtön pánikba esik mindenki, hiszen nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi idő van addig hátra, mielőtt igazán hideg lesz bent a lakásban is. A válasz leginkább azon múlik, hogy le van-e szigetelve a ház. Emellett pedig egy modern gázkazán sem tud áram nélkül működni, ahogy az economx.hu áramszünetről szóló összefoglalója is írja, ezért egy hosszabb kimaradás a gázfűtéses lakásokat is kihűlésre ítéli.
Adatok, mérések, eredmények
Az amerikai Rocky Mountain Institute 2020-ban számítógépes modellel vizsgálta, hány óra telik el egy téli áramszünet kezdetétől addig, amíg a belső hőmérséklet 4,4 fok alá esik, ami már súlyos hidegstressznek számít. A szimulációhoz a minnesotai Duluth decemberi időjárását használták, amely jóval keményebb a magyar télnél. Az eredmény:
- egy tipikus 1950-es évekbeli ház 8 óra alatt érte el ezt a szintet, és 12 órán belül fagypont alá hűlt,
- egy 1980-as évekbeli ház 23 óra alatt,
- egy 2009-es előírások szerint épült ház 45 óra alatt,
- egy passzívház 152 óra, vagyis több mint hat nap alatt.
Az első nap végére a passzívház bent nagyjából 18 fokon állt, a 2009-es szabvány szerinti ház pedig 13 fok körül. Európai, valós mérés is van, enyhébb körülmények között. Egy ausztriai kutatópark, a VIVA park 12 kísérleti házában 2020 februárjában két napra lekapcsolták a fűtést. A kiinduló belső hőmérséklet 21 fok volt, kint 3 fok. Két nap után a szigeteletlen, tömör téglaházban 10 fok körül mértek, a szigetelt tömör falú házakban átlagosan 17 fokot, a könnyűszerkezetes házakban 14 fokot. A kutatók következtetése az volt, hogy a szigetelés többet számít, mint maga az építési mód, és a szigetelés plusz a hőtároló tömeg együtt lassítja leginkább a kihűlést.
Magyar szemmel ez azt jelenti, hogy egy szigeteletlen parasztház vagy régi kockaház fagyos éjszakán egy nap alatt már kellemetlenül hideggé válhat, míg egy utólag szigetelt panellakás, amelyet szomszéd lakások vesznek körül, várhatóan jóval lassabban veszít a melegéből. Pontos órát egyik típusra sem lehet mondani, mert a külső hőmérséklet, a szél és a nyílászárók állapota is mind meghatározó ebben.
Mi a teendő az első órákban?
A legfontosabb teendő mindenképpen az, hogy a meglévő meleget bent tartsd a lakásban. Csukd be a belső ajtókat, húzd be a függönyöket. Az amerikai áramszolgáltatók szövetsége, az EEI téli útmutatója azt javasolja, hogy a család egy központi helyiségben gyűljön össze.
Emellett még a vízcsövekre is figyeljni kell, hiszen ha a belső hőmérséklet 13 fok körülire vagy alá esik, akkor a csapokat résnyire nyitva kell hagyni, hogy folyamatosan csöpögjenek, mert a mozgó víz nehezebben fagy be. A külső falon futó, fűtetlen helyiségben lévő csövek vannak a legnagyobb veszélyben. Ha a kertben vagy a teraszon maradt víz, az is gond lehet, erről a locsolótömlő teleltetéséről szóló írásunkban olvashatsz.
Gázsütővel sose fűtsön, semmi esetben sem!
Ilyen esetben jó ötletnek tűnhet bekapcsolni a gáztűzhelyet vagy a sütőt, és nyitva hagyni az ajtaját. Ez azponban szigorúan tilos, sőt, életveszélyes. A magyar katasztrófavédelem lakossági tájékoztatója emlékeztet, hogy a gáztűzhely nyitott égésterű, kéménybe nem kötött készülék, amely a helyiség levegőjéből égeti el az oxigént, és a szén-monoxid színtelen, szagtalan, zárt térben könnyen feldúsuló mérgező gáz!
Amikor visszajön az áram vagy megjavul a kazán, a fűtés újraindítása előtt javasolt megnézni a készülék víznyomását, és légteleníteni a radiátorokat, abban az esetben ha hangot adnak. A kihűlt téglaház visszamelegítése a VIVA park mérése alapján lényegesen tovább tart, mint a szigetelt házé, ezért az első napon még kevésbé lehet meleg.
Források: Rocky Mountain Institute, baumit.com, katasztrofavedelem.hu, eei.org
