Amennyiben hazánkban is kapható lenne, és használnánk, akkor óránként nagyjából 6,5 forintba kerülne egy átlagos japán kotatsu üzemeltetése, ha a rezsicsökkentett áramárral számolunk. A japánok által használt kotatsu felépítése kimondottan egyszerű. Egy alacsony, rendszerint a földön ülve használható asztal aljára fűtőelemet szerelnek, az asztallapot leemelik, a keretre egy vastag, paplanszerű takarót, a kotatsu-butont terítik, majd visszateszik a lapot a helyére. A takaró a földig ér, alatta egy kis, zárt, meleg légtér keletkezik. Aki leül, a lábát és a derekát bedugja a takaró alá, és az asztal körül eszik, tévézik, tanul vagy beszélget, mindezt melegben.
A módszer bemutatása:
Hétszáz éve ismert ez a fűtési módszer
A Tokyo Weekender japán életmódmagazin összefoglalója szerint a kotatsu nagyjából 700 éve, a Muromacsi-korban jelent meg. Az elődje az irori, a régi japán házak étkezőjének közepén lévő, padlóba süllyesztett tűzhely, amely köré télen a család összegyűlt. Később, ahogy terjedni kezdett a tatami, a nyílt tüzet faszénparázstartó, hibacsi váltotta fel, ettől lett a kotatsu hordozható. Az elektromos változata azonban csak a 1950-es években jelent meg.
A szokás azért maradt meg a villamosítás után is, mert a japán lakások ma is hidegek. A Daiichi Life kutatóintézet 2026 februári elemzése szerint Japánban nem elterjedt a központi fűtés, ezért az öltözők, fürdőszobák és vécék nagyon lehűlhetnek, a nappalik átlaghőmérséklete pedig télen, amíg otthon vannak a lakók, 17,1 fok. Ez alatta van a WHO által egészséges felnőtteknek ajánlott legalább 18 foknak. Az elemzés azt is leírja, hogy Japán volt az egyetlen G7-ország, amely 2024-ig nem tette kötelezővé az új lakásoknál az energiahatékonysági követelményeket, és a lakások 24 százaléka szigetelés nélküli, amelyek ennek értelmében még az 1980-as szabványnak sem felelnek meg.
Az embert fűteni, nem a levegőt
A kotatsu mögötti elv a mérnököket is foglalkoztatja. A Kaliforniai Egyetem berkeley-i épületkutató központjában Edward Arens csapata olyan személyes komfortrendszereket fejlesztett, amelyek a dolgozót melegítik, nem az egész irodát. A fűthető székekkel végzett 16 hónapos vizsgálatban az épület energiaköltségének körülbelül 60 százalékát spórolták meg, mert a központi fűtést lejjebb lehetett venni.
Itthon a kotatsu nem fog elterjedni, ugyanis a magyar lakásokban széken ülünk, nem pedig mint a Japánok a földön. Az elvből viszont sok átvehető. Ha a lakás nagy része amúgy is hűvösebb, egy kisebb, célzott hőforrás ott, ahol épp ülsz, sokkal olcsóbb lehet, mint két fokkal feljebb tekerni a termosztátot. Egy lábmelegítő, egy fűthető ülőpárna vagy egy vastag takaró pontosan ezen az elven működik. Arról, hogy mennyi pénz takarítható meg a lakás alacsonyabb hőmérsékletének köszönhetően, egy 18 és 21 fokos fűtést összevető írásunkban olvashatsz.
A számok a magyar árammal is kedvezőek. A Pénzcentrum 2025-ös összeállítása szerint az A1 tarifán a rezsicsökkentett áram ára bruttó 36,386 forint kilowattóránként, az éves 2523 kilowattórás határ felett 70,104 forint. Az említett halogén kotatsu 180 wattórás átlagával ez óránként 6,5 forint, a határ felett 12,6 forint. Ha folyamatosan a teljes 600 wattot venné fel, óránként 21,8 forint lenne. Hogy itthon egy szobát melyik eszközzel a legolcsóbb árammal fűteni, arról egy infrapanelt, olajradiátort és klímát összevető számításunk szól.
A kotatsu azonban nem veszélytelen
A takaró alatti meleg hely csábító, ezért a japán termékbiztonsági hivatal, a NITE 2022 novemberében külön figyelmeztetést adott ki. A 2017 áprilisától 2022 márciusáig tartó időszakban 29 kotatsuval összefüggő balesetet rögzítettek, ezekben négyen életüket is vesztették. A leggyakoribb ok az volt, hogy a takaró, a ruha vagy a rászárított mosott ruha a fűtőelemhez ért és meggyulladt. Gyakori hiba a sérült tápkábel is, amelyet sokszor megtörtek, rángattak vagy rácsavartak a fűtőelemre.
A hivatal kategorikusan fogalmaz: alváshoz soha ne használd, mert a takaró a forró részekhez érhet, és a tüzet senki nem veszi észre. A hosszan tartó, nem túl magas hő alacsony hőmérsékletű égési sérülést is okozhat. Aki itthon bármilyen fűtött takarót, lábmelegítőt vagy ülőpárnát használ, ugyanezeket a szabályokat tartsa szem előtt, hiszen fő az óvatosság!
Források: rentio.jp, dlri.co.jp, asme.org, kyodonewsprwire.jp
