Fűtési szezonban két, egymással ellentétes panasz fordulhat elő az otthonokban. Az egyik lakásban reggelre kiszárad a torok, és a bőr is, míg a másikban lakásban reggelre harmatos az ablak alja, és fekete foltok jelennek meg a szekrény mögött. Mindkettő a levegő páratartalmából adódik, csak az egyik helyen mindez túl kevés, a másik pedig túl sok. Egy digitális páramérővel, más néven higrométerrel pár nap alatt kideríthető, hogy melyik áll fenn, és ebből már egyértelműsíthető a probléma eredete is.
Mennyi az ideális páratartalom?
A német Stiftung Warentest a 40-60 százalékos relatív páratartalmat tartja optimálisnak. Ugyanezt a sávot javasolja a bajor környezetvédelmi hivatal (Bayerisches Landesamt für Umwelt) penészmegelőzési kiadványa is, egy fontos kiegészítéssel: a felújítatlan, hőhidas, hideg falú régi épületekben télen lehetőleg 40 százalék fölé se menjen. Az amerikai UMass egyetem környezet-egészségügyi osztálya óvatosabb, nála 30-50 százalék az ideális, és 60 a felső határ.
Az ÖKO-TEST az Umweltbundesamt adataira hivatkozva azt írja, hogy 20 százalék alatt kiszáradnak a nyálkahártyák, 60 fölött pedig a penész kap lendületet. Párásító akkor jöhet szóba, ha a levegő tartósan 30 százalék alatt marad. A higrométert a nappaliba vagy a hálóba tedd, ne a fürdőbe vagy a konyhába, ahol a főzés és a zuhanyzás miatt torz értéket mutat. Több napig figyelni javasolt, a reggel és esti értékeket is.
Milyen estben kell párásító?
Télen a hideg külső levegő kevés vizet tud tartani. Amikor ezt a levegőt bent 21-22 fokra felmelegítjük, a relatív páratartalma jelentősen lecsökken. Ezért szárad ki télen sok fűtött lakás levegője.
Ha a mérő hetekig 30 százalék körül vagy alatta áll, a párásító segíthet. A választásnál a tisztíthatóság fontosabb, mint a teljesítmény. Az ÖKO-TEST nyolc készüléket vizsgált, és ötből rengeteg baktérium jutott a levegőbe, óránként négyszázezer és hatvanmillió közötti telepképző egységet mértek. A Stiftung Warentest is arra jutott, hogy a rosszul karbantartott párásító baktériumot és penészt szórhat a szobába. A víz napi cseréje és a rendszeres vízkőtelenítés tehát nem opcionális.
A villanyszámlát a párásító alig terheli. A Stiftung Warentest tesztjében az áram és a víz együtt egyik készüléknél sem haladta meg az évi 14 eurót, ami körülbelül 5100 forint. A teljes éves költség a szűrőkkel, alkatrészekkel és tisztítószerekkel együtt viszont 13 és 247 euró között szórt, ez nagyjából 4700 és 90 ezer forint közötti összeg.
Mikor van szükség páramentesítő alkalmazására?
Ha a mérő rendszeresen 60 százalék fölött van, és az ablakok reggelente bepárásodnak, a sarkokban dohos szag érezhető, akkor biztos, hogy a túl sok pára a gond. Ilyenkor az első lépés mindig a szellőztetés, ugyanis a gyakori, rövid, teljes ablaknyitás többet ér a ritka, hosszú szellőztetésnél, és hideg, szeles időben kereszthuzattal akár egy perc alatt kicserélődhet a levegő. A reggeli rutinról a hálószoba szárazon tartásánál írtunk bővebben.
Páramentesítő ott kell, ahol a szellőztetés nem elég, például pincében, földszinti, vizesedő falú régi házban, vagy akkor ha ezek mellett még a lakásban szárítod a ruhákat is. Ezek a gépek azonban már többet fogyasztanak. A német GIGA összesítése szerint egy átlagos páramentesítő 200-700 wattot vesz fel, és egy kisebb gép napi négy óra működéssel havonta nagyjából 24 kilowattórát fogyaszt. A rezsicsökkentett, 36,4 forintos kilowattóra-árral ez havi kb. 870 forint, piaci áron ennek közel kétszerese.
Ha a penész már megjelent, akkor alaposabb eljárás javasolt, hiszen a gép csak a tünetet kezeli. A falon megjelenő penész kezelése és a hőhíd oka ugyanúgy feladat marad, amelyet a lehető legrövidebb idő alatt szakember segítségével meg kell oldani.
Néhány nap mérés után kiderülhet, hogy párásítót, páramentesítőt vagy egyiket sem kell alkalmazni. Sok lakásban ugyanis a 40-60 százalék magától is megvan, csak egy kicsit gyakrabban kell ablakot nyitni.
Források: Bayerisches Landesamt für Umwelt, test.de, oekotest.de, penzcentrum.hu
