Ha felnézel egy tiszta őszi éjszakán, látsz vöröses, narancsos, sárgás, fehér és kékes csillagokat. Zöldet viszont soha. A Warwicki Egyetem csillagászai most találtak egy kivételt: egy kihunyó félben lévő csillagmaradványt, amely a számításaik alapján élénk, sárgászöld fényben ragyog.
A csillag neve WD J1330+6435. Fehér törpe, vagyis egy egykori, a Napnál nem sokkal nagyobb csillag kiégett magja, amely nagyjából akkora, mint a Föld, de a tömege körülbelül fele a Napénak. A Sárkány csillagkép irányában található, mintegy 280 fényévre, a felszíne nagyjából 4000 fokos.
Miért zöld ez a csillag?
A fehér törpe a saját bolygórendszeréből származó kőzettörmeléket nyelt el, ettől a légkörébe kalcium, lítium és főleg nátrium került. A nátrium általában csak egy keskeny narancssárga sávot nyel el a fényből. Ennek a csillagnak a légköre viszont rendkívül sűrű, nagyjából a vízével azonos sűrűségű, és a körülötte lévő héliumatomok úgy zavarják meg a nátriumot, hogy az a sárga, a narancs és a vörös fény jó részét is kiszűri. Ami megmarad, az zöldnek hat.
A kutatás vezetője, Mark Hollands a Warwicki Egyetem közleményében azt mondta, a legtöbb csillag, köztük a legtöbb fehér törpe is, tökéletes sugárzóként viselkedik, így a színét szinte csak a hőmérséklete határozza meg. A Reutersnek adott nyilatkozatában hozzátette, hogy ilyen színváltozás a Naphoz hasonló csillagoknál nem jöhetne létre. Az eredmény a RAS Techniques and Instruments című szakfolyóiratban jelent meg 2026 októberében.
Egy dolgot tisztázni kell: ezt a zöldet senki sem látta szabad szemmel vagy távcsőben. A fehér törpe ehhez túl halvány és túl messze van. A kutatók a csillagok fényének színképét egy emberi színlátást utánzó modellen futtatták át, így számolták ki, milyen színűnek látná a szemünk közelről. A sajtóban megjelent zöld képek tehát művészi illusztrációk.
A csapat 151 közeli fehér törpét vizsgált meg nagyjából 65 fényéven belül. Közülük öt volt szokatlan színű: kettő sárga, három rózsaszín. Ez alapján nagyjából minden harmincadik fehér törpe lehet különleges árnyalatú, a többi tényleg fehér. Egyikük, a 48 fényévre lévő WD J1011+2845 lazacrózsaszín, és a kutatók szerint a valaha mért legvörösebb csillag lehet.
Miért nincsenek zöld csillagok?
A csillagok közel úgy sugároznak, mint egy izzó vasdarab: a hőmérsékletük dönti el, melyik hullámhosszon a legerősebb a fényük. A Napunk sugárzása éppen a kékeszöld tartományban, 500 nanométer körül tetőzik. Mégsem zöld, mert mellette rengeteg vörös, sárga és kék fényt is kibocsát, a szemünk pedig ezt a keveréket fehérnek érzékeli.
Ahhoz, hogy egy csillag zöldnek tűnjön, szinte csak zöld fényt kellene kibocsátania, egy hagyományos csillag erre képtelen. A hidegebb csillagok vörösesek és narancsosak, a Nap körüli hőmérsékletűek fehérek, a legforróbbak kékesek. A zöld ebből a sorból egyszerűen kimarad. Ezért kellett a különleges légkörű fehér törpe ahhoz, hogy egy kivétel létezzen.
A csillagászok a színeket színképosztályokba sorolják. A betűk sorrendje O, B, A, F, G, K, M. Az O típusú csillagok felszíne 25 000 foknál is forróbb, ezek kékek, az M típusúak 3500 foknál hidegebbek, ezek vörösek. A Napunk G típusú, nagyjából 5500 fokos.
Milyen színes csillagokat láthatsz most ősszel?
Októberben és novemberben Magyarországról is szép színkontrasztokat figyelhetsz meg, ehhez elég a szabad szem, egy kézi távcső vagy egy kis csillagászati távcső.
A legszebb páros az Orion két csillaga. A vöröses Betelgeuze hideg vörös óriás, a Rigel kékesfehér és sokkal forróbb. Október végén este kilenc körül bukkannak fel keleten, november közepén már fél nyolc, nyolc óra körül, éjfélre magasan járnak délkeleten. Közelükben a Bika narancsos Aldebaranja is jól látszik a Fiastyúk szomszédságában.
Este, nem sokkal sötétedés után a nyugati ég közepén jár a Hattyú csillagkép. Ennek a csőrében ül az Albireo, amely szabad szemmel egyetlen csillagnak látszik, egy kis távcső viszont két részre bontja: egy aranysárgára és egy kékesre. Az amatőrcsillagászok egyik kedvenc színes kettőscsillaga.
A színek akkor jönnek elő igazán, ha kerülöd a közvilágítást, és hagysz a szemednek legalább negyedórát a sötéthez szokni. Magyarországon a Zselici Csillagpark és a Hortobágyi Nemzeti Park sötét ege különösen alkalmas erre. Ha a csillagnézést összekötnéd egy kis hullócsillag-vadászattal is, novemberben a Leonidák meteorraja ad rá alkalmat.
Zöld csillagot ezekkel sem fogsz látni. A WD J1330+6435 felfedezése éppen azért különleges, mert bizonyítja: a világegyetemben a legritkább szín is előfordulhat, ha a körülmények elég szokatlanok.
Források: warwick.ac.uk, popsci.com, sciencefocus.com, kfki.hu
