A kardvirág származási helye Dél-afrika, ami meglátszik azon is, ahogyan a telet viseli. A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) a fagyérzékeny, legfeljebb határesetben télálló hagymások közé sorolja. Télen a földben csak laza, jó vízelvezetésű talajon maradhat, akkor is legalább 25 centi vastag takarás alatt. Azonban ez csak enyhébb teleken javasolt. A magyar telek hidegebbek, ennek következtében a talaj felső rétege rendszeresen átfagy, és ebben a gumó rohadásnak indul, vagyis a gumót javasolt minden ősszel ki kell emelni.
Figyeld a leveleket
A virágzás után ne vágd le rögtön a lombot. A levelek ilyenkor még szükségesek, hiszen a bennük termelt tápanyag visszajut a gumóba, és ebből lesz a jövő évi virág. Az RHS általános szabálya a hagymásokra az, hogy a leveleket csak akkor vágd le, amikor már sárgák és szalmaszerűek, ez nagyjából hat héttel a virágzás után következik be. A leveleket addig se kösd csomóba, mert az gyengíti a következő évi virágzást. A felszedés jele tehát a sárguló, száradó lomb, ami hazánkban általában október végére esik.
A felszedés történjen meg az első komoly fagy előtt
Mindenképpen egy száraz napot válassz ehhez, ne esős hét végére hagyd meg ezt a munkát. A tövet ne a levelénél fogva húzd ki. Ásóvillával lazítsd meg a földet néhány centire a növénytől, és óvatosan emeld ki. A laza földet rázd le, de ne mosd meg, a nedvesség rothadást indíthat. A szárat vágd vissza tiszta eszközzel úgy, hogy 5 és 10 centi közötti csonk maradjon. A puha, sérült vagy rothadásnak indult gumókat már itt tedd félre. Amennyiben október végén már enyhe fagyok jöttek, de a föld még nem fagyott át, a gumót akkor is mentsd ki.
Nagyon fontos számára a szárítás
A gumókat a felszedést követően egy rétegben terítsd ki száraz, jól szellőző, fagymentes helyen, erős napfénytől védve, ugyanis 2 és 3 hét száradási időre van szüksége így. A Wisconsini Egyetem a kardvirág egyik közeli rokonánál, a Gladiolus murielae fajnál nagyjából két hetes, árnyékos helyen végzett szárítást ír, addig, amíg a szár csonkja könnyen lecsavarható.
November elején válogasd át
November elején jön a legérdekesebb rész. Egy kardvirág-hagymagumó egy szezon alatt elhasználódik, és a tetején új gumó nő. A régi, összeaszott gumó a megszáradt új gumó alján ül, és szárítás után többnyire könnyen leválik. Ha még szorosan tapad, adj neki pár nap pluszt, ne tépd le erővel.
Az új gumó körül apró fiókgumókat is találsz. Ezeket külön, felcímkézett papírzacskóba tedd, mert több szezon kell, mire virágzó méretűre nőnek. A száraz külső burkot a gumón hagyd, az védi a kiszáradástól. A tisztításnál nézd meg alaposan a gumókat. Az ezüstös foltok, a barnuló szövet és az apró fekete pöttyök tripszkártételre utalnak. Az ilyen gumót azonnal válaszd külön a többitől.
Ezután elérkezik a megfelelő tárolás biztosítása
A hazai ajánlás 5 és 10 fok közötti, sötét, száraz, fagymentes és szellőző helyet ad meg. Jó lehet egy hűvös kamra, egy fűtetlen, de fagymentes lépcsőház vagy egy száraz pince. A wisconsini útmutató a rokon fajnál valamivel tágabb, 4 és 16 fok közötti tartományt ír, száraz tőzegben, perlitben vagy vermikulitban.
Papírzacskó, kartondoboz vagy hálós zsák a jó tároló. Nejlonzacskóban a kicsapódó pára rothadást indíthat. Havonta egyszer javasolt átnézni a gumókat, és ami puha, penészes vagy rossz szagú, azt dobd ki. Egy beteg gumó a mellette lévőket is megfertőzheti.
Április és május között mehet vissza a földbe
A kardvirág gumóit nem kell korán kiültetni. Az RHS a fagyérzékeny nyári hagymásokat kora tavasszal ülteti, de ez az enyhe brit éghajlatra vonatkozik. A wisconsini útmutató azt javasolja, hogy várd meg, amíg a talaj 10 fok fölé melegszik, a gumó legfeljebb egy-két héttel az utolsó fagy előtt kerülhet ki. Magyarországon ez általában április második felére, május elejére esik. Csak egészséges, kemény gumót ültess.
Ha nincs kedved minden ősszel ásni, a kardvirág edényben is nevelhető. Az edényt télen fagymentes helyre viheted, így a gumó a földben maradhat. Erről a módszerről a dáliagumók teleltetésénél is olvashatsz.
Források: rhs.org.uk, agroinform.hu, hort.extension.wisc.edu
