Az adventi koszorú olyan régi szokásnak tűnik, mintha a falusi karácsonyok óta velünk volna. Valójában alig kétszáz éves, és egy konkrét emberhez, egy konkrét házhoz köthető.
Egy hamburgi árvaház imaterme
Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész 1833-ban nyitotta meg Hamburg mellett a Rauhes Hausot, egy otthont elhagyott, szegény sorsú fiúknak. Wichern azt szerette volna, ha a gyerekek a saját szemükkel látják, hogyan fogynak a karácsonyig hátralévő napok.
A német protestáns hetilap, a Sonntagsblatt összefoglalója az 1839-es adventet nevezi meg kezdetként. Az otthon imatermében egy szekérkerék nagyságú, kerek gyertyatartót függesztettek fel. A négy vasárnapra négy nagy fehér gyertya jutott, a hétköznapokra kis piros gyertyák, minden napra egy, egészen december 24-ig. A kis gyertyák száma attól függött, az adott évben hány nap esett advent első vasárnapja és szenteste közé, ezért 18 és 24 között változott.
A források az évszámban nem teljesen egyeznek. Wichern egy 1838-as beszámolójában már egyszerű, csillárra akasztott koszorúról ír, a Magyar Katolikus Lexikon pedig 1840-et említ. Abban viszont mind egyetértenek, hogy a szokás a Rauhes Hausból indult, és naponta eggyel több gyertya égett. Wichern 1844-ben azt írta, hogy a házban a karácsonyig hátralévő napokat sokszor gyertyákban számolják.
Honnan jött a fenyőág?
Az első években a gyertyatartó még csupasz volt. A Sonntagsblatt leírása alapján 1851-ben díszítették fel először fenyőágakkal az imaterem falait, 1860-ban pedig maga a gyertyatartó is zöld ágakat kapott. A kerék így lett koszorú.
Huszonnégyből négy
A huszonnégy gyertyás változat egy nagy közösségi teremben működött, de egy polgári lakás asztalára túl nagy volt. A 20. század elején, amikor a koszorú beköltözött az otthonokba, elhagyták a hétköznapi gyertyákat, és csak a négy vasárnapi maradt meg.
Ezért van ma négy gyertya: mindegyik egy adventi vasárnapé.
A protestáns szokást a katolikus egyház később átvette. A Magyar Katolikus Lexikon szerint nálunk katolikus körökben az 1930-as, 1940-es években kezdett terjedni. A hazai sajtóban megjelent összefoglalók alapján a családi otthonokban igazán a rendszerváltás után vált általánossá.
A színek
A katolikus hagyományban a koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya ég. A lila az adventi liturgia színe, a bűnbánat és a várakozás jele. A rózsaszín a harmadik vasárnaphoz tartozik, amelyet a mise kezdő szaváról Gaudete, vagyis “Örvendjetek” vasárnapnak hívnak. Ezen a napon a pap is viselhet rózsaszín miseruhát, jelezve, hogy a karácsony már közel van.
A színek sem voltak mindig ilyen egységesek. Az osztrák népi lexikon feljegyzése alapján Pius Parsch, a liturgikus megújulás ismert osztrák papja 1950-ben még piros vagy sárga gyertyát és lila szalagot ajánlott a koszorúra. A mai lila és rózsaszín összeállítás a miseruhák színeit követi.
Magyarországon elterjedt értelmezés, hogy a négy gyertya sorban a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezi. Ez népszerű, nem egyházi előírás, ahogy az sem kötelező, hogy otthon pont ilyen színű gyertyák legyenek. Sok családban fehér, piros vagy arany gyertya kerül a koszorúra, és ez ugyanúgy betölti a célját.
Mikor gyújtsd 2026-ban?
Advent első vasárnapja mindig a karácsony előtti negyedik vasárnap. 2026-ban december 25. péntekre esik, ezért a négy gyertyát ezeken a napokon gyújtod meg:
- november 29.: az első gyertya
- december 6.: a második, éppen Miklós napján
- december 13.: a harmadik, a rózsaszín, amely idén egybeesik a Luca-nappal
- december 20.: a negyedik
A koszorút az asztalon vagy az ablakpárkányon tartsd, ne függöny vagy szárazodó fenyőág közelében. Az élő fenyő decemberre kiszárad, és gyorsan lángra kaphat, ezért a gyertyát soha ne hagyd égve, ha kimész a szobából.
Amikor november 29-én meggyújtod az első gyertyát, egy hamburgi árvaház napszámláló szekérkerekének kicsinyített változatát használod.
Források: lexikon.katolikus.hu, sonntagsblatt.de, austria-forum.org
