Októberben a hazai alma a legolcsóbb és a legfrissebb, a kertekben pedig ilyenkor szedik le az utolsó téli fajtákat is. A fényes, makulátlan héj azonban csak a szemnek tiszta: a cseh Naše krásná zahrada kertészeti lap arra figyelmeztet, hogy a szár körüli mélyedésben és a csésze környékén megül a por, a szennyeződés és adott esetben a permetszer maradéka is. Arról, hogyan kell ezt eltávolítani, legalább annyi házi recept kering, ahány konyha van, ezért sorra vettük a leggyakoribb módszereket, és mindegyiknél megnéztük, mit mondanak róla a mérések.
Mennyire kell egyáltalán tartani a szermaradéktól?
Mielőtt bármit áztatnál, nem árt a helyén kezelni a kockázatot. Az unióban árusított élelmiszerekre a 396/2005/EK rendelet alapján növényvédőszer-maradék határértékek (MRL) vonatkoznak. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság legutóbbi, 2023-as mintákról szóló jelentésében a véletlenszerű minták 70 százalékában egyáltalán nem volt mérhető maradék, további 28 százalékuk pedig a megengedett határon belül maradt.
A Nébih egy 2026 februári közleményben, egy hazai természetvédő szervezet által ismertetett európai vizsgálatra reagálva közölte, hogy 2023 és 2025 között 278 almamintát vizsgált meg, és egyik sem volt kifogásolható. A hivatal azt is hangsúlyozza, hogy az MRL kereskedelmi és technológiai határ, nem egészségügyi küszöb: a hatóság tájékoztatója szerint az egészségügyi határértékeket általában százszoros biztonsági tényezővel állapítják meg. A mosás tehát nem vészhelyzeti beavatkozás, hanem józan konyhai szokás, amely a port, a földet, a kórokozók számát és a felületi maradék egy részét is csökkenti.
Hat módszer, hat ítélet
Sima víz. A Nébih tájékoztatója két perc áztatást javasol tiszta vízben, majd újbóli öblítést, a cseh lap pedig a folyó víz alatti dörzsölésre teszi a hangsúlyt: ujjal végig az egész felületen, külön a szárnál és az alsó mélyedésben. A víz a lazán tapadó szennyeződést és a vízoldékony maradék egy részét viszi le, a dörzsölés sokat hozzátesz. Ítélet: ez az alap, de csak dörzsöléssel együtt ér valamit.
Szódabikarbónás áztatás. Ehhez a módszerhez kötődik a legismertebb, kifejezetten almán végzett laborkísérlet. A Massachusettsi Egyetem (Amherst) kutatói, Tianxi Yang és Lili He vezetésével, 2017-ben a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban közölték, hogy bio Gala almára vitt két szer, a tiabendazol nevű gombaölő és a foszmet nevű rovarölő eltávolításában az 1 százalékos szódabikarbóna-oldat bizonyult a leghatékonyabbnak. A tiabendazol 80 százaléka 12 perc, a foszmet 96 százaléka 15 perc áztatás után jött le. A két perces csapvizes és fehérítős mosás ehhez képest jóval gyengébben teljesített. A kísérlet a módszer határaira is rávilágított: a tiabendazol 80 mikrométer mélyre beszívódott a héjba, a foszmet csak 20 mikrométerre, és ami bejutott, azt az áztatás sem éri el teljesen. Itthon az 1 százalék liter vízre 10 gramm szódabikarbónát jelent, áztatás után pedig folyó víz alatt alaposan öblítsd le az almát. Ítélet: a legjobban alátámasztott otthoni módszer, de időigényes, és nem ad száz százalékot.
Ecetes víz. Népszerű, és a cseh lap sem ajánlja külön. A 2017-es kísérletben nem szerepelt, más vizsgálatok eredményei szerenként és oldatonként szórnak, és nincs megbízható adat arra, hogy almán jobban teljesítene a szódabikarbónánál. Az ecet ráadásul ízt hagy a héjon. Ítélet: nem bizonyítottan jobb, ezért nincs mit nyerni vele. Egy dolgot viszont soha ne tegyél: az ecetet ne keverd klóros fehérítővel, mert mérgező klórgáz szabadul fel.
Sós víz. A sós áztatás főleg a nagymamák fejes salátájánál ismert, hogy kicsalja a csigát és a rovart. Almán szermaradékra nincs olyan mérés, amely előnyt igazolna a sima vagy a szódabikarbónás vízhez képest. Ítélet: almánál fölösleges.
Mosogatószer. A hivatalos útmutatók kifejezetten lebeszélnek róla. A Nebraskai Egyetem élelmiszer-biztonsági tájékoztatója egyértelműen nem javasolja a szappanos, mosogatószeres vagy kereskedelmi zöldségmosó szeres mosást, és a cseh lap is figyelmeztet, hogy ezek nem élelmiszerre készültek, a pórusos héjon maradékot hagyhatnak. Ítélet: nem.
Hámozás. A héjjal együtt a beszívódott maradék jó része is távozik, hiszen a kísérletben mért mélység még a héjon belül maradt. A Nébih viszont arra is figyelmeztet, hogy egyes szerek maradéka nem a felületen, hanem a gyümölcs belsejében van, ezt pedig semmilyen mosás vagy hámozás nem távolítja el. A héjban van viszont a rost és sok értékes tápanyag, így a hámozással veszítesz is. Ítélet: kisgyereknek vagy reszelt almához megfontolható, a hámozandó almát is mosd meg előtte, hogy a kés ne vigye be a szennyeződést a húsba.
A viasz, a kerti alma és a bolti alma
A tárolt alma héja idővel zsírossá, ragacsossá válhat, és sokan ezt gyanús bevonatnak hiszik. A legtöbbször azonban az alma saját, természetes viaszrétegéről van szó, amely a kiszáradás ellen védi. Ettől függetlenül az uniós adalékanyag-szabályozás engedélyezi, hogy az almát is méhviasszal (E901), karnaubaviasszal (E903) vagy sellakkal (E904) kezeljék a felületén. Ezek engedélyezett élelmiszer-adalékok, nem a szermaradék kategóriájába tartoznak, a mosásnál pedig egy puha, csak gyümölcshöz használt kefe segít, amelyet a cseh lap is ajánl.
Kapcsolódó cikkeink
A saját kerti almánál nincs hatósági mintavétel, viszont pontosan tudod, mit és mikor permeteztél. Ilyenkor az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a döntő: a szer címkéjén szereplő napok száma, amelynek a permetezés és a szüret között el kell telnie. Aki ezt betartja, annak almájához elég a dörzsölős öblítés, a permetezetlen fáról szedett gyümölcsnél pedig a por és a madárpiszok a fő ellenfél.
Végül az időzítés: közvetlenül evés, szeletelés vagy hámozás előtt mosd az almát, és töröld szárazra egy tiszta konyharuhával. Előre megmosva, nedvesen eltéve ugyanis hamarabb romlik, a kamrában pedig a mosatlan, száraz alma tart ki a legtovább.
Források: nkz.cz, sciencedaily.com, nebih.gov.hu, efsa.europa.eu
