Aki este sétált már Amszterdamban, Utrechtben vagy egy kisebb holland városban, ismeri az érzést: a földszinti ablakok mögött égnek a lámpák, a függönyök nyitva vannak, és szinte minden nappaliba be lehet látni. Az egyik házban vacsorázik a család, a másikban valaki a kanapén olvas, a harmadikban a gyerekek a szőnyegen játszanak. A turistákat ez rendszerint zavarba hozza, a hollandokat egyáltalán nem.
A szokásra több magyarázat is létezik, és a legtöbb évszázadokra nyúlik vissza.
„Nincs mit rejtegetnünk”
A leggyakoribb magyarázat a kálvinizmus. A 16. századtól a protestáns, kálvinista szellem erősen formálta a holland társadalmat, amely a takarékosságot, az egyszerűséget és az őszinteséget tartotta erénynek. A Dutch Review összefoglalója szerint ebben a gondolkodásban a behúzott függöny gyanút keltett: aki elfüggönyözi az ablakát, annak valószínűleg rejtegetnivalója van. A nyitott ablak azt üzente a szomszédoknak, hogy a családnak nincs mit szégyellnie, tisztességesen él.
Ez is érdekelhetEzért nincs konnektor a brit fürdőszobákbanEgy népszerű, bár nem bizonyított legenda szerint a kikötővárosokban a tengerészek feleségeinek is jól jött a nyitott ablak, hiszen így mindenki láthatta, hogy a férj távollétében sem fogadnak idegent. Akár igaz, akár nem, a lényeg ugyanaz: a nyitott ablak a társadalmi kontroll része volt.
Kirakat és fény
A holland városi házak földszintjén hagyományosan nagy ablakok vannak, sokszor szinte az egész homlokzat üveg. A régi kereskedőházakban a nappali egyfajta kirakat is volt: a szépen berendezett szoba azt mutatta, hogy a család rendes, jómódú, ad magára. Ez a gondolat ma is él, sok nappaliban az ablakpárkányon gondosan elrendezett virágok, lámpák és apró dísztárgyak állnak, kifelé fordítva.
Van egy egészen gyakorlati oka is. Hollandiában télen korán sötétedik, és sokszor napokig borult az ég. A sík, nyitott tájon felnőtt hollandok szeretik a fényt, és a nyitott ablak nappal minden szabad napsugarat beenged. Este pedig, a régiek takarékos logikája szerint, egy függönyre költött pénz könnyen felesleges kiadásnak számított.
Tényleg minden holland így él?
Nem. A Dutch Review cikke alatt sok holland olvasó vitatkozott: elmondásuk szerint a legtöbb lakásban van függöny, csak nappal nyitva tartják, és este sokan be is húzzák. A szokás erősebb a hagyományos, földszintes városi utcákon és a vidéki falvakban, mint a modern lakótelepeken. A fiatalabb generáció is egyre inkább a magánszférát választja, de a nyitott ablak még mindig annyira jellemző, hogy a turisták egyik kedvenc fotótémája.
Egy íratlan szabály viszont mindenhol érvényes: illetlenség megállni és bámulni. A hollandok nyitva hagyják az ablakot, de elvárják, hogy a járókelők ne nézzenek be feltűnően. A nyitottság tehát kölcsönös bizalmon alapul.
Ha Hollandiába utazol
A nyitott ablakok a holland városkép része, de a helyiek nem szeretik, ha a turisták kirakatként kezelik az otthonukat. Ne állj meg az ablak előtt, ne mutogass be, és főleg ne fényképezz be a lakásokba, még akkor sem, ha a berendezés szép. Ha mégis feltűnik egy különleges nappali, egy futó pillantás belefér, de a hosszas bámészkodást a hollandok tolakodásnak érzik.
A nyitottság egyébként más téren is jellemző rájuk. A hollandokat egyenes, őszinte embereknek tartják, akik megmondják a véleményüket, és nem kerülgetik a kényes kérdéseket. A nyitott ablak ennek a gondolkodásnak a jelképe is: ami a lakásban történik, az nem titok, ahogy egy beszélgetésben sem titkolóznak.
És nálunk?
Magyarországon ez a fajta nyitottság szinte elképzelhetetlen. A földszintes lakásokban, a falusi utcafronti házakban a függöny, a redőny vagy a sötétítő a szoba alapfelszereltségéhez tartozik, és sokan a nap közepén is félig behúzva tartják. Egy hagyományos parasztház tisztaszobájának két kis ablaka mögött is ott volt a csipkefüggöny. Nálunk a nappali a család belső tere, nem a kirakat.
A függöny divatja egyébként nálunk is változik: egyre többen cserélik le a hagyományos függönyt egyszerűbb megoldásokra. A hollandok más téren is meglepőek tudnak lenni, erre a vécében lógó születésnapi naptár a legjobb példa. Észak felé haladva pedig az ablakokhoz más szokások is kötődnek: a svéd ablakokban novemberben hét gyertya világít, a norvégok pedig még télen is nyitott ablaknál alszanak.
Forrás: dutchreview.com
