1934-ben Göteborgban egy Oskar Andersson nevű férfi, aki a Philips helyi részlegénél dolgozott, fogott néhány visszaküldött elektromos karácsonyfagyertyát, és belecsavarta egy hagyományos fa gyertyatartóba. Ebből lett a világ első elektromos adventi gyertyatartója, a svédek adventsljusstakéja, ami ma a svéd ablakok többségében ott áll november végétől.
Az előzmény egy bosszantó műszaki hiba. A svéd világítástechnikai cég, a Fagerhult történeti összefoglalója szerint a Philips a harmincas évek elején elektromos karácsonyfaégőkkel jelent meg, ám a városi hálózat feszültsége akkoriban alacsony volt, a gyertyák gyengén égtek, a vevők tömegesen vitték vissza őket. Andersson ezeket a selejteket hasznosította újra. A cégvezetés eleinte húzódozott, a termék végül 1937-ben került a boltokba. Az első 3000 darab azonnal elfogyott, a következő évben a duplája is.
Miért pont hét gyertya?
Az adventi gyertyagyújtás eredetileg nem svéd szokás. A Svéd Egyház halmstadi gyülekezetének ismertetője szerint a vasárnaponként egy újabb gyertya meggyújtása német hagyomány, ami az 1870-es évektől kezdett meghonosodni Svédországban. A négygyertyás tartók a 19. század végén jelentek meg, a hétgyertyás változat a villany elterjedésével, a 20. század közepén.
A gyülekezet magyarázata egyszerű: advent négy vasárnapból áll, egy hét viszont hét napból. A hetes szám a teljesség jelképe, a forma pedig valószínűleg a jeruzsálemi templom hétágú gyertyatartójára utal. Ma a jellegzetes svéd ablakdísz többnyire hét lámpás, lépcsőzetes piramis.
A tűzbiztonság sem mellékes. Valódi gyertyákkal az ablakpárkányon, függöny mellett egész estés égetés kockázatos lenne, az elektromos változat viszont akár hetekig világíthat felügyelet nélkül. A Fagerhult ugyanebben az anyagban egy kilencvenes évekbeli felmérést idéz: a svéd háztartások 92 százaléka rakott ki ilyet. Irodákban, kórházakban, hivatalokban is ott világít.
A sötétség és a magyar koszorú
A hagyományos magyarázat a fényhez kötődik. Egy svéd nyelvi blog leírja, hogy a gyertyatartókat régen az északra néző ablakokba tették, mint “fényt a sötétség óceánjában”. A decemberi északi sötétben egy kintről látható meleg fény az egész utcának jelzést ad. Tora Wall svéd néprajzkutató arra is utal, hogy a svéd kultúrában a fény a biztonság és a meleg jelképe.
A magyar adventi koszorúnak közös a gyökere a svéd szokással. A mai koszorú őse Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész “fénykereke”, amelyet 1839-ben gyújtott meg először a Hamburg melletti Hornban. Akkor egy szekérkerék nagyságú fa abroncsra négy fehér gyertya került a vasárnapoknak és egy-egy kicsi piros a hétköznapoknak. Fenyőágakkal 1860-tól díszítették, otthonokban pedig a hétköznapi gyertyák elmaradtak, így maradt meg a négy.
A két hagyomány tehát egy forrásból nőtt ki, csak másfelé fordult. Mi az asztalra tesszük a koszorút, a családnak, a svédek az ablakba a gyertyatartót, az utcának. Idén advent első vasárnapja november 29-re esik, a svéd ablakokban a gyertyatartók többnyire ekkorra már felkerülnek, sok helyen pár nappal korábban. Aki ilyet szeretne, figyeljen rá, hogy a hosszabbító ne a függöny alatt fusson, és a skandináv szokások közül ez az egyik, amit a magyar ablak is könnyen elbír.
Források: fagerhult.com, svenskakyrkan.se, Swedish Language Blog, evangelisch.de
