A rozmaringot a magyar télen nem feltétlenül a fagy viszi el. A kertészeti intézmények szerint a nedves, hideg föld ugyanúgy végezhet vele, mint maga a hideg, a cserépben tartott tövet pedig a jó szándékú, túl bőséges öntözés is tönkreteheti. Na de akkor mit is érdemes tenni azért, hogy mégis megmaradjon az ültetett rozmaring a következő szezonra is?
Mennyi fagyot bír kint
A brit királyi kertészeti társaság (RHS) szerint a jól begyökeresedett rozmaring nagyjából mínusz 8 fokig bírja. A kemény fagyok és a hideg szelek ennél enyhébb időben is károsíthatják a hajtásokat, a fiatal tövet akár el is pusztíthatják. Erős hideg előtt a kiültetett növényt fátyolfóliával, zsákvászonnal vagy egy régi lepedővel ajánlott letakarni.
A jól begyökeresedett rozmaring az RHS szerint nagyjából mínusz 8 fokig bírja a hideget.
A bajor kertészeti akadémia (LWG) tájékoztatója óvatosabb. Szabadföldön a teleltetés enyhe vagy havas vidékeken, jó vízáteresztő talajon sikerülhet, de nem minden évben biztosan. A jól begyökeresedett töveket ilyenkor fátyolfóliával vagy fenyőgallyal kell védeni, amely levegőt is enged a növényhez.
Ez is érdekelhetSó, hamu vagy homok? Ezt szórd a jeges járdára, ha a kertet is kímélni szeretnédCserépben, ahol a víz a veszély
A cserepes rozmaring a legsérülékenyebb, mert a földlabdája minden oldalról kihűl. Az LWG szerint a dézsás rozmaringot 5 és 10 fok között, világos helyen kell teleltetni, például világos lépcsőházban, előszobában vagy olyan pincében, ahová fény is jut. Öntözni takarékosan kell, nagyjából két-három hetente, ujjpróba alapján. A cserép alá tett hungarocell alátét a hideg padlótól védi a gyökereket. Az elszáradt részeket és a lehullott leveleket rendszeresen szedd össze, és nézd át a növényt kártevők után kutatva.
A kint maradó cserepeket az RHS szerint csoportosítsd, vagy tekerd be takaróval, buborékfóliával, hogy a föld és a gyökerek ne fagyjanak át.
Az RHS arra is figyelmeztet, hogy a rozmaring különösen télen nem bírja a vizes gyökeret. A hideg, nedves föld gyökérrothadást okoz, ezért a cserépnek bőséges vízelvezető nyílás kell, és a növény soha nem állhat vízben.
Beltéren a lisztharmat a másik gyakori gond. A torontói mesterkertészek szerint jól szellőző helyen tartsd a növényt, és a földet öntözd, ne a leveleket. Fehér bevonat megjelenésekor különítsd el a többi növénytől, a fertőzött részeket vágd le. Télen nitrogéndús tápoldatot ne kapjon.
Hűvös szoba és edzettebb fajta
A bajor ajánlásban szereplő 5-10 fok jóval hűvösebb, mint egy fűtött lakás. Amerikai szaktanácsadók egy fűtetlen, napos, nagyjából 13-18 fokos szobát is elfogadhatónak tartanak. A közös pont a sok fény és a takarékos öntözés. Hűvös helyen a föld lassabban szárad ki, kevesebb víz is elég, és kisebb az esélye, hogy a gyökerek tartósan vizes közegben álljanak.
Cserépben a rozmaringnak hűvös és világos hely kell, nem a radiátor melletti polc.
Lakásban a fény és az öntözés a két fő kérdés, erről a fűszernövények téli ablakpárkányos hibáiról szóló cikkünkben részletesen írtunk. A behordással nem kell a kemény fagyig várni, a rozmaring helye a fagy előtt beviendő növények között van. A kint maradó cserép is bajba kerülhet, erről a télen megrepedő kerti cserépről szóló írásunk szól.
Kiültetésnél a fajta dönt. Az LWG szerint a régebbi fajták a német viszonyok között többnyire elfagynak, az újabb nemesítésűekre a nemesítők akár mínusz 22 fokos tűrést is megadnak. A tájékoztató szerint az ‘Arp’ mínusz 20 fokig, a ‘Rex’ és a ‘Veitshöchheim’ mínusz 10 fokig bírja. Ezekből válassz, és a legnaposabb, széltől védett, jó vízelvezetésű helyre ültesd.
Hideg ellen takarás, víz ellen száraz föld, cserépben hűvös fény: ennyi kell ahhoz, hogy a rozmaring tavasszal újra kihajtson.
Források: RHS, Bayerische Gartenakademie (LWG), Toronto Master Gardeners, Extension.org
