Aki fával fűt, annak szinte mindegyikének van egy nagyszülőtől örökölt tanácsa. Fenyőt ne tegyél a kályhába, mert elkormoz mindent. Dobj a tűzre krumplihéjat, attól tiszta lesz a kémény. Estére tegyél rá egy nedvesebb hasábot, az tovább ég. A kéményseprők és az erdészeti szakemberek szerint ezek közül a legtöbb nemcsak téves, hanem pénzbe is kerül.
1. „A fenyő elkormozza a kéményt”
Ez a legelterjedtebb hiedelem, és a legtöbbször cáfolt is. Az amerikai Georgiai Egyetem szakemberei szerint kutatások igazolták, hogy a fenyő gyantája nem okoz több kátrányt, mint a keményfa. A lerakódás oka inkább az, ha a fa alacsony hőfokon, fojtva ég.
Ez is érdekelhetEnnyit spórolsz valójában azzal, ha kicserélteted az ablakokatA félreértés onnan eredhet, hogy a fenyő gyorsan és forrón ég. Ha a kéményben a nedves fától már vastag kátrányréteg van, egy forró fenyőtűz ezt begyújthatja, és a kéménytűz után a fenyőt hibáztatják, nem a hónapokig égetett nedves fát.
Erről is írtunk: Van egy tűzifafajta, ami több hőt ad, mint a nyír, és a legtöbben otthagyják a kereskedőnél
2. „A nedves fa tovább ég, ezért estére jó”
Valóban lassabban fogy, de nem azért, mert jobb. A WWF Magyarország tűzifás tanulmánya szerint egy kilogramm frissen vágott fa fűtőértéke nagyjából fele a jól kiszárítottnak, mert a tűz energiája először a víz elpárologtatására megy el. A nedves fa inkább pislákol és füstöl, mint ég.
A „hosszú égés” valójában lassú, hideg tűz, ami a kéményben kátrányt hagy. Estére száraz keményfát tegyél jól izzó parázsra, az ad egyenletes meleget reggelig.
3. „Ami ősszel kivágott, az télen már tüzelhető”
A Nébih tájékoztatója szerint a légszáraz fa nedvességtartalma 18 százalék körüli, a frissen vágott fáé ennek többszöröse. A kiszáradáshoz nem hetek, hanem hónapok, a keményfáknál jellemzően egy-két év kell. Erről részletesen is írtunk.
4. „A puhafa semmit nem ér”
A Nébih fűtőérték-táblázata szerint kilogrammra vetítve a fafajok között kicsi a különbség: a cser 4,6, a bükk, a tölgy és a gyertyán 4,2, az akác és a lágy lombos fák 4,1 kilowattórát adnak. A különbség a sűrűségből jön, vagyis abból, hogy egy köbméterben mennyi a fa tömege.
Ugyanannyi hő tehát több hasáb puhafából jön ki, és gyakrabban kell rakni a tűzre. Begyújtásra és rövid, esti fűtésre a nyár vagy a fenyő teljesen jó, ha száraz, főleg ha felülről gyújtod meg a tüzet.
5. „A krumplihéj és a só kitisztítja a kéményt”
A kályhás fórumokon évtizedek óta visszatérő kérdés, és a szakemberek egybehangzó válasza, hogy nem helyettesíti a tisztítást. A krumplihéj maga is nedves, így a lerakódáson inkább ront, mint javít. A boltban kapható kéménytisztító hasábokról is azt írják az amerikai lakásfelújító szakemberek, hogy nem váltják ki a kéményseprőt.
Magyarországon a lakossági kéményseprés ingyenes. A katasztrófavédelem oldalán irányítószám alapján megnézheted, ki az illetékes kéményseprőd, és időpontot is kérhetsz. Ennél olcsóbb és biztosabb megoldás nincs.
Kapcsolódó cikkünk: 12 fűtési tévhit, amit a szerelők szerint a legtöbben még mindig elhisznek
6. „Egy forró tűz kiégeti a kormot, nem kell kéményseprő”
Ez kifejezetten veszélyes. A katasztrófavédelem kéményseprőinek tájékoztatója szerint a kéménybe lerakódott korom vagy kátrány az első nagy hidegben, egy jól megrakott tűznél egy aprócska szikrától is begyulladhat. A kéménytűz nem tisztítás, hanem tűzeset, ami után a kéményt be is kell vizsgáltatni.
7. „Mindegy, hogy mázsára vagy köbméterre veszem”
Nem mindegy. A nedves fa jóval nehezebb, mint a száraz, ezért ha mázsára veszed, a víz súlyát is megfizeted. Az erdészeti szakemberek szerint egy köbméter tűzifa tömege fafajtól és nedvességtől függően 5 és 10 mázsa között változik. A köbméter mérőszalaggal is ellenőrizhető.
Ha mégis mázsára veszel, kérd el a fa nedvességtartalmát, vagy nézd meg egy olcsó nedvességmérővel. A szakemberek szerint 20 százalék alatti nedvességnél jó a tűzifa.
8. „Ha estére elzárom a levegőt, spórolok”
A katasztrófavédelem tűzmegelőzési anyagai szerint a korom és a kátrány képződésében a levegőhiány az egyik fő tényező. A fojtva égő tűz nemcsak a kéményt koszolja, hanem szén-monoxidot is termelhet, ami szagtalan és láthatatlan. Ezért is fontos, hova kerül a szén-monoxid-érzékelő.
A levegőt fokozatosan, és csak akkor csökkentsd, amikor a fa már jól lángol.
Források: University of Georgia, Nébih, Katasztrófavédelem
