A ruhacímkén általában öt jel sorakozik egymás mellett: egy dézsa, egy háromszög, egy négyzet, egy vasaló és egy kör. Az első négyet a legtöbben nagyjából ki tudják találni. A körrel más a helyzet, pedig azt jelzi, hogy a ruhát szabad-e szakszerűen tisztíttatni, és ha igen, hogyan. Sokan meg sem nézik, mit is jelentenek ezek a jelek, így a ruhák néha akár pár mosás után is elveszíthetik szépségüket, alakjukat.
A szlovén N1 magazin a napokban szedte össze a kör változatait, mi pedig utánanéztünk, mi áll a jelek mögött, és mi érvényes Magyarországon.
Ki találta ki ezeket a jeleket?
A ruhacímkék kezelési jelképei nem gyártói ötletek. A rendszert a francia székhelyű GINETEX, a textilcímkézés nemzetközi szövetsége dolgozta ki, és védjegyként kezeli. Erre épül az ISO 3758 nemzetközi szabvány, amelyet legutóbb 2023-ban frissítettek. Ezért néz ki ugyanúgy a jel egy Portugáliában varrt pólón és egy bangladesi gyárból érkező kabáton.
Ez is érdekelhetEzt tedd az ablaküvegre télen: egy filléres trükkel kevesebb hő szökhet ki a lakásbólA sorrend is kötött: mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, végül a szakszerű textiltisztítás. A kör tehát rendszerint a sor végén áll.
A kör változatai egyenként
- Üres kör: a ruha szakszerűen vegytisztítható. Ez a tisztítónak szóló jel, otthoni teendőt nem ír elő.
- P betű a körben: a tisztító perklór-etilénnel és szénhidrogén alapú oldószerekkel is dolgozhat. Ez a leggyakoribb jel a kabátokon és öltönyökön.
- F betű a körben: csak szénhidrogén alapú oldószer használható, ez kíméletesebb eljárás.
- W betű a körben: szakszerű nedves tisztítás. Ez nem azonos az otthoni mosással: speciális gépekkel, szabályozott vízhőmérséklettel és vegyszerekkel végzik.
- Áthúzott kör: a ruhát tilos vegytisztítani.
- Egy vonal a kör alatt: kíméletes eljárás kell, kevesebb mechanikai igénybevétellel vagy alacsonyabb hőfokkal.
- Két vonal a kör alatt: nagyon kíméletes eljárás.
Könnyű összekeverni egy másik jellel: a négyzetbe rajzolt kör nem tisztítást jelöl, hanem szárítógépet. Ha a négyzetben lévő kör át van húzva, a ruha nem mehet a szárítógépbe.
A P betű nem tiltja a mosást
Gyakori félreértés, hogy ha egy ruhán P betűs kör van, azt csak tisztítóba lehet vinni. A jeleket együtt kell olvasni. Ha a dézsa nincs áthúzva, a ruha a megadott hőfokon otthon is mosható, a kör csak azt teszi hozzá, hogy a tisztító is vállalhatja. Az áthúzott dézsa és a P betűs kör együtt viszont azt jelenti, hogy otthon ne próbálkozz vele.
A mosási hőfoknál ugyanígy a dézsa a döntő, a programválasztásnál pedig az anyag. Erről a gyorsmosás programnál részletesen írtunk, mert az sem bír el minden anyagot.
Magyarországon kötelező a címke?
Az EU textilrendelete (1007/2011/EU) csak a szálösszetétel feltüntetését írja elő, a kezelési jelképeket uniós szinten nem teszi kötelezővé. Magyarországon azonban szigorúbb a gyakorlat. A Budapest Főváros Kormányhivatala tájékoztatása szerint a fogyasztóvédelmi hatóságok kötelezővé teszik a kezelési útmutató feltüntetését a textiltermékek forgalmazásakor, és ennek nem felel meg, ha az információ egy könnyen lehúzható, öntapadós címkén van.
A hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy sokan rutinszerűen kivágják a hosszú bevarrt címkéket. Aki így tesz, a mosáshoz, fehérítéshez, szárításhoz, vasaláshoz és vegytisztításhoz kapott útmutatót dobja ki. Ha a címke zavar, vágd le, de előtte fotózd le a telefonnal, vagy tedd el egy borítékba a ruha nevével.
Ha egy ruha a címke szerinti kezelés után megy tönkre, a reklamációnál is a címke az első, amit megnéznek. Ha a hiba a jelölésben van, ez a vásárló mellett szól, ha viszont a kezelés tért el tőle, nehezebb a helyzet.
Mit vigyél tisztítóba?
A kör leginkább a téli holmiknál számít: gyapjúkabát, öltöny, selyem, bélelt dzseki. Ezeknél a tisztítónak átadáskor érdemi segítség, ha a címke ép, és ha elmondod, mitől lett foltos a ruha, és mióta van rajta a folt. A hazai tisztítók is ugyanezeket a jeleket olvassák, a P, F és W betű náluk is azonos jelentésű.
Szezonváltáskor a tárolás legalább ennyire fontos: a tisztán, szárazon eltett gyapjú kevésbé vonzza a molyt, erről a téli ruhák japán tárolási módjánál írtunk. A színes ruháknál pedig sokan még ma is sóval próbálják megóvni a színeket, ennek utánajártunk.
Források: n1info.si, Budapest Főváros Kormányhivatala, Your Europe, GINETEX
