A hőszivattyús szárító egyre több háztartásban váltja le a hagyományos, kivezetett csöves vagy kondenzációs szárítógépet, mert az amerikai energiahatékonysági program, az ENERGY STAR szerint nagyjából 70 százalékkal kevesebb áramot használ. Cserébe lassabban szárít, és a gép ára is magasabb.
A különbség a működésben van. A hagyományos szárító egy fűtőszállal forró levegőt fúj át a ruhán, a nedves, meleg levegőt pedig egy csövön kiengedi, vagy egy kondenzátorban lehűti. A hőszivattyús gép zárt körben dolgozik: egy hűtőközeg a hűtőszekrényhez hasonlóan elvonja a hőt a nedves levegőből, a víz kicsapódik, majd ugyanez a hő újra felmelegíti a levegőt. Így nem kell újra és újra fűteni.
Ez is érdekelhetHova kell a füst- és a szén-monoxid-érzékelő? 6 elhelyezési hibaAz ENERGY STAR összefoglalója szerint a minősített hőszivattyús szárítók a piacon kapható legenergiahatékonyabb típusok, és a hagyományos szárítókhoz képest élettartamuk alatt több mint 500 dollár áramköltséget spórolnak. A program másik oldalán óvatosabb szám is szerepel: a már eleve minősített, takarékos szárítókhoz képest is legalább 28 százalékkal kevesebbet fogyasztanak.
A hőszivattyús szárító a meleg levegőt nem fújja ki, hanem újra felhasználja, ezért kevesebb áramot fogyaszt.
Magyar áron számolva ez ott jelent sokat, ahol a szárító rendszeresen megy, például egy négytagú családnál, ahol hetente többször is szárítanak. A rezsicsökkentett keret évi 2523 kilowattóra, ami fölött már a duplája körüli piaci áron megy minden kilowattóra, így egy sokat fogyasztó szárító könnyen átlöki a háztartást a határon.
Kinek éri meg, és mire figyelj, ha ilyet veszel?
A hőszivattyús szárítónak nem kell kivezetés, csak egy konnektor és a víz elvezetése, vagy egy kiüríthető víztartály. Ezért olyan helyre is betehető, ahová a régi, csöves szárító nem fért be: egy panellakás fürdőszobájába, egy beépített szekrénybe vagy egy kamrába. A New York állami energiaügynökség, a NYSERDA szerint ráadásul csendes és zárt rendszerű, ezért a lakás sok pontján elhelyezhető.
A ruháknak is jobb. Mivel alacsonyabb hőmérsékleten szárít, kevésbé zsugorítja és fakítja a textilt, mint a forró levegős gép. Az ENERGY STAR ezt külön előnyként említi.
Télen a szárítógép a lakás levegőjének is jót tesz. A skóciai Glasgow-i Művészeti Főiskola kutatói szerint egy adag benti teregetett ruha nagyjából 2 liter vizet párologtat el a lakás levegőjébe, ami a penész egyik fő okozója lehet. A szárítógép ezt a vizet a tartályába vagy a lefolyóba gyűjti, így a nedvesség nem a falakon csapódik le.
A hőszivattyús szárító lassabb és drágább, de annál jobban megéri, minél többet szárítasz.
A hátrányokat is számold bele. Egy teljes töltet szárítása tovább tart, mint a hagyományos gépben, és a hőszivattyús készülék drágább is. Aki csak néhányszor szárít egy évben, annál a magasabb ár lassan térül meg. Aki viszont naponta mos, és télen nincs hol teregetni, annál a megtakarítás néhány év alatt behozhatja a különbséget. Vásárlás előtt nézd meg a gép energiacímkéjét is, mert azon a gyártó feltünteti az éves becsült fogyasztást, és ezt a régi géped adataival össze tudod vetni.
A szöszszűrőre itt is figyelni kell, mert ha eltömődik, a szárítás tovább tart és több áramot visz. Sok hőszivattyús gépben a hőcserélőnek is van tisztítandó része, ezt a gépkönyv írja le. Arról, hogy melyik alkatrészt felejtik el a legtöbben kitisztítani a szárítóban, külön is írtunk.
Források: ENERGY STAR: laundry, ENERGY STAR: Heat pump dryer, NYSERDA, via thecoolist.com
Következő cikk
Légkeveréses vagy hagyományos sütés? Itt van, hogy mikor melyik sütőprogramot használdElolvasom ›














