A kapor a kertek nagy részében megtalálható, hiszen gondozást nem igényel, mondhatni igénytelen növény ezért nagyon kedvelik. Fontos fűszere a kovászos uborkának és a savanyított uborkának is, emellett a tökfőzelék készítésekor is elengedhetetlen. Nagy előnye, hogy megfelelő körülmények között már 5-6 héttel vetés után szedhető is. A termesztés sikeressége azonban nagyban függ a vetés módjától és a környezeti feltételektől is.
Mikor ajánlott elvetni a kapormagokat?
A kapor vetése szabadföldbe tavasz közepétől egészen nyár közepéig bármikor megtehető, arra azonban figyelni kell, hogy a talaj hőmérséklete tartósan 15 °C felett legyen. Ugyanis a túl alacsony, vagy a gyakran változó talajhőmérséklet meggátolja a csírázást. A folyamatos betakarítást azzal biztosíthatjuk, ha 2–3 hetes időközönként vetjük el egészen nyár végéig a magokat.
Biztosítani kell a jó minőségű talajt számára
A kapor ahhoz, hogy megfelelően fejlődni tudjon, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajt igényel. A kötött, túl kemény talaj ugyanis meggátolják a fejlődést, különösen a kezdeti időszakban. Figyelni kell a megfelelő öntözésre is, ugyanis a pangó víz kifejezetten káros a gyökér számára és bizonyos kórokozók megjelenését is elősegíti. A kapor kedveli a direkt napfényt, azonban félárnyékban is termeszthető.
A helyes vetés
A kapor akkor csírázik ki jól, ha megfelelő a fény és az öntözés számára. Azonban a vetőmagokat ehhez, csak vékony földréteggel javasolt betakarni. Szabadföldbe az ajánlott ültetési sortávolság minimum 20 cm, ez biztosítja ugyanis a megfelelő térállást és a későbbi ápolási munkák egyszerű és könnyű elvégzését.
A magok az elvetést követően 10-20 napra kelnek ki, amely alatt a talaj nedvességtartalmát folyamatosan egyenletesen kell tartani. A fiatal növények az elején csak lassan fejlődnek. A kapor megfelelő fejlődéshez viszont a korai gyomirtás is elengedhetetlen.
Vetésforgó alkalmazása és jelentősége
A kapor érzékeny bizonyos talajlakó kórokozókra, például a fuzáriumos hervadásra, ami a legtöbb esetben a telje növény pusztulását okozza. Ennek megelőzéséhez elengedhetetlen a vetésforgó alkalmazása, am i annyit jelent, hogy ugyanarra a területre 3-4 évig ne kerüljön vissza kapor. A vetésforgó alkalmazása mellett a gyommentes környezet és a megfelelő talajszerkezet biztosítása is nagyban képes csökkenteni a fertőzések kialakulását.
Kiváló növénytárs
A kapor jól társítható több kedvelt zöldségfélével is, leginkább az uborka, saláta és káposztafélék mellé javasolt az ültetése. Emellett a sárgarépa csírázását és aromáját is jelentős mértékben képes javítani. Viszont az édeskömény mellé nem ajánlott elültetni, mert kölcsönösen kedvezőtlen hatást gyakorolnak egymásra.
A kapor felhasználása
A kapor levelei egészen fiatal kortól szedhetőek, amikor a növény már legalább 15-20 cm magasra megnőtt. Sőt, javasolt is a szedése, mert ez a folyamatosan serkenti az új hajtások képződését. A magtermés kialakulása után azonban a növény aromája teljesen megváltozik, ezért javasolt minél korábban leszedni és felhasználni.
A friss kapor gyorsan veszít az aromájából, ezért javasolt azonnal felhasználni, amint leszedtük, vagy legalábbis rövid időn belül.Tartósítása fagyasztással javasolt, ugyanis ez a leghatékonyabb aroma megőrző módszer!
