Ugrás a tartalomra
AjánlóSokan rosszul tudják, de valójában eddig áll el a hűtőben a töltött káposzta és a gulyás›
Érdekességek

A koreaiak 2000 éve radiátor nélkül fűtenek, mínusz 20 fokban is, ezzel a módszerrel

Szerző: Nagy Boglárka· Publikálva: 2026.10.20. 20:05 5 perc
Hagyományos koreai ondol padlófűtés szerkezete

Fotó: Holger Ebermann, Leipzig / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 de (vágott változat)

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

A koreai téli hidegre egy olyan fűtési módszerrel válaszoltak, amely nem a levegőt, hanem a padlót melegíti. A neve ondol, ami nagyjából meleg követ jelent, a régebbi, köznyelvi neve pedig gudeul. A lényege annyi, hogy a tűz hőjét nem engedik el a kéményen azonnal, hanem végigvezetik a szoba alatt, és a kőpadló órákon át visszaadja.

Hirdetés

Hogyan működött a hagyományos ondol?

A rendszer szíve az agungi, vagyis a tűzhely, amely többnyire a konyhában állt. Amikor ott tüzet raktak a rizs megfőzéséhez, a forró füst nem a konyhába áramlott, hanem a padló alatti csatornákba, a goraékba. Ezek enyhén lejtettek, így a füst lassan haladt a szoba túlsó oldalán álló kémény felé, és közben átadta a hőt a csatornákat fedő kőlapoknak. A köveket agyaggal, sárral borították, a tetejükre olajozott papír került.

Egy tűzzel tehát két dolgot oldottak meg, főztek és fűtöttek. A füst nem jutott be a lakótérbe, a felhevült kő és agyag pedig még az éjszaka folyamán is ontotta a meleget. A tűzhöz közeli rész mindig forróbb volt, a távolabbi sarok hűvösebb, a koreaiak külön szót is használnak a meleg és a hűvösebb padlórészre.

Mióta fűtenek így Koreában?

A koreai kormány hivatalos portálja, a Korea.net 2018. március 16-án arról írt, hogy az ondol hagyományát nemzeti szellemi kulturális örökséggé nyilvánítják. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közlése a tégla- és kőépítésű ondolmaradványokat az i. e. 3. század és az i. sz. 1. század közé teszi, ebből jön a kétezer éves kor. Az előzményei még régebbiek: a bronzkori, füstcsatornás egyszerű tűzhelyekből fejlődött ki. Ennél korábbi, újkőkori leleteket is emlegetnek Észak-Korea területéről, de ezek keltezése vitatott, ezért a biztos adat a kétezer év.

Miért ülnek és alszanak a padlón a koreaiak?

Ha a legmelegebb felület a padló, akkor oda költözik az élet. A Korea.net is ezzel magyarázza, hogy a koreai otthonokban a padlón ülnek, alacsony asztalnál esznek, és a padlón alvás is a hagyomány része. Ebből következik az is, hogy lakásba lépve leveszik a cipőt.

A szokás túlélte a modernizációt. Az Asia Society leírása szerint ma füstcsatornák helyett melegvizes csöveket fektetnek a padló alá, a londoni Koreai Kulturális Központ pedig azt írja, hogy Szöul lakóinak több mint 60 százaléka toronyházban él, ahol szinte mindig az ondolból kinőtt padlófűtés melegít. A kő helyett ma beton és cső van, de az elv ugyanaz.

Hirdetés

Mi köze ennek a magyar kemencéhez?

Többet, mint gondolnád. A régi magyar parasztházban a búbos kemence elsősorban fűtésre szolgált, a szája sok helyen a konyhába nyílt, vagyis a szobát a konyha felől fűtötték, a füst nem került a lakótérbe. Ugyanaz a gondolat, amit a koreaiak is használtak, csak nálunk a hő egy nagy, tapasztott agyagtestben gyűlt össze, nem a padló alatt.

A Balassa Iván és Ortutay Gyula által írt Magyar néprajz leírja, hogy a búbos kemence körül ülésre alkalmas padka futott, a palóc kemence padkájára az emberek lepihentek, a tetején a gyerekek aludtak, a kemence melletti zug, a sut vagy kuckó pedig az idősek és a gyerekek pihenőhelye volt. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint északi házvidékeinken különösen gyakori volt a kemence oldalában kialakított alvópadka. A koreai meleg padló és a magyar kemencepadka tehát ugyanarra a felismerésre épült: a tömör, felhevített agyag és kő lassan, egyenletesen adja le a hőt.

Fehérre meszelt búbos kemence padkával
Fotó: Derzsi Elekes Andor / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

Mit tanulhatsz ebből a saját fűtésedhez?

A mai vizes padlófűtés a koreai elv kései rokona. A brit Energy Saving Trust tájékoztatója kiemeli, hogy padlófűtésnél a kazán vagy a hőszivattyú alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel is elég meleget ad, mint radiátorokkal, mert a fűtött felület sokkal nagyobb. Ez csökkentheti a számlát, és hőszivattyúnál különösen sokat számít, mert alacsonyabb vízhőmérsékleten a gép hatékonyabban dolgozik.

Van ellenpontja is. A vastag, nagy tömegű padló lassan melegszik fel és lassan hűl ki, ezért gyors hőmérséklet-ugrálásra nem való. A burkolat is számít: a kő és a kerámialap jól vezeti a hőt, a vastag szőnyeg viszont lassítja a fűtést. Magyar telekre ez azt jelenti, hogy padlófűtésnél inkább egyenletes beállítást használj, ne nagy éjszakai visszavágást; a részletekről a termosztát éjszakai beállításáról szóló cikkünkben olvashatsz.

Ha felújítás előtt állsz, a kérdés nem az, hogy koreai módon fűts, hanem hogy a házad bírja-e az alacsony hőmérsékletű fűtést. Jól szigetelt épületben a padlófűtés kényelmes és takarékos lehet, rosszul szigetelt házban viszont a padló sem tud csodát tenni. A kemencés nagyszülők ezt még tudták: a meleget nem csak előállítani kell, hanem meg is kell tartani.

Padlófűtés csövei a burkolat lerakása előtt
Fotó: H. Raab (User:Vesta) / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Források: korea.net, asiasociety.org, mek.oszk.hu, energysavingtrust.org.uk

Hirdetés
Hirdetés
Megosztás Facebookon
Kövesd a Kertészkedj.hu-t a Google-on›

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Friss

Ez is érdekelhet