Ausztrália egykor az Antarktiszhoz tartozott
A kontinensek jelenlegi elhelyezkedése csak egy pillanatfelvétel a Föld történetében.
Ausztrália és az Antarktisz egykor a Gondwana nevű ősi szuperkontinens részeként kapcsolódott egymáshoz. A két kontinens később fokozatosan eltávolodott, Ausztrália északi irányú mozgása pedig nagyjából 45 millió évvel ezelőtt gyorsult fel jelentősen.
Ez egyben arra is figyelmezteti a kutatókat, hogy Ausztrália jelenlegi évi 7 centiméteres sebességével nem lehet egyszerűen kiszámolni, hol lesz 200 vagy 300 millió év múlva.
A tektonikus lemezek mozgásának iránya és sebessége ugyanis folyamatosan változhat.
200–300 millió év múlva létrejöhet egy új szuperkontinens
A Föld történetében többször előfordult, hogy a kontinensek hatalmas szuperkontinensekké egyesültek, majd később ismét szétszakadtak. A legismertebb ilyen szárazföld a Pangea volt.
Egy 2022-ben publikált geodinamikai modellezés szerint az egyik lehetséges jövőbeli forgatókönyv egy Amasia nevű szuperkontinens létrejötte.
Ebben a modellben a Csendes-óceán fokozatosan bezárulna, Ausztrália pedig előbb az egyre nagyobb ázsiai szárazföldhöz kapcsolódna, majd más kontinensek is csatlakoznának hozzá. A folyamat nagyjából 200–300 millió év múlva vezethetne az új szuperkontinens kialakulásához.
Ez azonban nem jóslat
Fontos különbség, hogy a tudósok nem állítják biztosan: 250 millió év múlva pontosan így fog kinézni a Föld.
Ilyen hosszú idő alatt új szubdukciós zónák jelenhetnek meg, kontinensek ütközhetnek össze, óceánok záródhatnak be, a lemezek pedig teljesen más irányba indulhatnak.
Amasia ezért egy tudományosan modellezett lehetőség, nem pedig a jövő pontos térképe. Más modellek egészen más szuperkontinenseket – például Pangea Proximát vagy Novopangeát – valószínűsítenek.
Évi 7 centiméterből idővel óriási távolság lesz
A lényeg azonban már a ma rendelkezésre álló mérésekből is jól látható.
Ha pusztán matematikailag számolunk, évi 7 centiméter egymillió év alatt 70 kilométert, tízmillió év alatt pedig 700 kilométert jelentene. A valóságban a sebesség és az irány természetesen változni fog, de ezek a számok jól érzékeltetik a lemeztektonika erejét.
Ausztrália tehát szemmel láthatatlanul, de folyamatosan vándorol. Ami emberi időléptékben évente mindössze néhány centiméter, az geológiai időben óceánokat zárhat be, hegységeket emelhet ki, és végül teljesen átrajzolhatja bolygónk térképét.
További források a cikkhez:
https://www.ga.gov.au/education/natural-hazards/earthquake
https://www.icsm.gov.au/datum/what-gda2020
https://academic.oup.com/nsr/article/9/12/nwac205/6726649
